Országgyűlési napló - 2007. évi téli rendkívüli ülés
2007. december 17 (120. szám) - Teleki László (MSZP) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Milyen jogi eszközzel lehet megszüntetni a Magyar Gárda menetelését?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
29 A válaszát nem fogadom el. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban. - Közbeszólások a Fidesz padsoraiból: Bravó! - Így van) (14.30) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képvi selőtársaim! Tekintettel arra, hogy a képviselő asszony nem fogadta el az államtitkár úr által adott választ, kérdezem önöket, elfogadjáke azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés 178 igen szavazattal, 129 nem elle nében, tartózkodás nélkül fogadta el államtitkár úr válaszát. Teleki László (MSZP) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Milyen jogi eszközzel lehet megszüntetni a Magyar Gárda menetelését?” címmel ELNÖK (dr. Szil i Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Teleki László képviselő úr, a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjából, interpellációt nyújtott be az igazságügyi és rendészeti miniszterhez: “Milyen jogi eszközzel lehet megszüntetni a Magyar Gárda menetelését?” címmel. Egy pillanatra kérem türelmét, képviselő úr, mert a neve még nem szerepel a kijelző táblán, így a mikrofonja sem él. (Pillanatnyi szünet.) Most már a mikrofon is az öné. TELEKI LÁSZLÓ (MSZP) : Tisztelt Elnö k Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Mai interpellációmat elsősorban mint a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának tagja, illetve magyar származású roma emberként teszem meg. Az elmúlt hónapok, hetek, napok eseményei késztettek a rra, hogy a parlament falain belül is az igazságügyi és rendészeti miniszter reagáljon a Magyar Gárda esztelen, gyűlöletkeltő és megosztó társadalmi jelenségére. Mert ahogy az elmúlt napokban több sajtó is kiemelten foglalkozott a Magyar Gárda tatárszentgy örgyi menetelésével, úgy természetes módon a társadalomban is megosztottan jelentkezett a témáról való közbeszéd. Ismerjük és látjuk, hogy ma, amikor Magyarországon nyíltan lehet cigányozni, zsidózni, akkor a társadalom megoszthatóvá válik. Természetesen, ha ennek a folyamatnak nem lenne már történelmi negatív jelensége, akkor azt mondhatnánk, hadd meneteljenek, hadd mondjanak azt, amit mondanak, nem számít. Viszont a társadalom józan gondolkodású rétegének nagyobb része értetlenkedik, hogy miért nem történ t ebben a kérdésben olyan jogi lépés, amely megszünteti az úgynevezett “demokratikus báránybőrbe bújtatott fasizmusi ideológiára” utaló jelenséget. Míg a roma közösségben a Magyar Gárda félkatonai szervezete félelmet, és ami ennél rosszabb, roma gyermekein k kilátástalanságát tárja elénk, éppen most, amikor már arról lehet beszélni, hogy az elmúlt közel hat év kormánypolitikája jelentős lépéseket tett, rövid, közép- és hosszú távú átfogó programokat fogadott el a romák társadalmi integrációja érdekében, amel y kiemelten négy területen kíván hatékony munkát végezni: oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, egészségügy. Ez a program a tisztelt Ház előtt is ismert, mivel ez év tavaszán határozat formájában fogadta el egyhangú szavazással. Ezért is állunk sokan értetlen ül az előtt a jelenség előtt, amit ma Magyar Gárdának hívnak. Csak megjegyezni kívánom, a “magyar” szót ebben az esetben nem értem, nem is kívánom érteni, mert voltak és vannak magyar nagyjaink, akiket tiszteltem és tisztelek ma is, büszke vagyok a magyars águkra. A Magyar Gárda tagjaira nemhogy büszke nem vagyok, éppen ellenkezőleg.
