Országgyűlési napló - 2007. évi téli rendkívüli ülés
2007. december 17 (120. szám) - Teleki László (MSZP) - az igazságügyi és rendészeti miniszterhez - “Milyen jogi eszközzel lehet megszüntetni a Magyar Gárda menetelését?” címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter:
30 Ezért is kérdem miniszter urat, hogy az a fejlődő kép, amit ma az oktatásban pozitív eredményként láthatunk, fenntarthatóe a jövőben is. Illetve mit tud tenni a Magyar Köztársa ság egyik legfontosabb minisztériuma, minisztere annak érdekében, hogy a jog, az igazságosság, a kiszámíthatóság Magyarországon mindenki számára alanyi jogon járjon? Például az egyesülési törvény módosításával látnae lehetőséget hasonló szervezetek megala kulásának tilalmára, hogy ne kelljen attól tartani, hogy a történelem újra megismétli önmagát? Köszönöm szépen. Tisztelt Miniszter Úr! Várom válaszát. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Képviselő úr int erpellációjára Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter úr válaszol. Miniszter úr! DR. TAKÁCS ALBERT igazságügyi és rendészeti miniszter : Tisztelt Házelnök Asszony! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Hasonló jellegű interpelláció, felszólalás ne m először szerepel a Ház napirendjén, hiszen kevés idővel ezelőtt Gusztos Péter képviselő úr hasonló témát feszegetett, és akkor is világosan kifejtettem azt az álláspontomat, amellyel messzemenően nem vagyok egyedül ebben a teremben, hogy európai államban , európai jogállamban összeegyeztethetetlen minden olyan demonstráció, amely kirekesztő, megfélemlítő célzattal történik, és egy társadalmi csoportot kíván megbélyegezni. Azt is elmondtam, ezúttal is megismétlem, hogy azok a külsőségek, azok a jelszavak, a melyek a Magyar Gárda megmozdulásait kísérik, olyan alkotmányellenes törekvéseket tükröznek, amelyek önmagában politikai állásfoglalással nem szüntethetők meg és nem korlátozhatóak. Vagyis a jog eszközeit is alkalmazni kell ott, ahol jogsértés történik, a jogállam feladata ebben az esetben az, hogy a szabadság védelmében fellépjen akkor, ha a demokrácia nyújtotta szabadságokkal visszaélnek. Ebben a fellépésben a jogállam számos intézményének van szerepe és vannak lehetőségei. Közös ezekben a fellépésekben a nnyi, hogy a demokratikus értékek védelmében kerüljön erre sor. (Az elnöki széket Harrach Péter, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A rendőrségnek elsősorban az a feladata, hogy a bűnüldözés feladatait ellássa, és a békés gyülekezés jogának törvényes f eltételeit biztosítsa. Az ügyészségnek az a feladata, hogy az egyesülési jog alkotmányos kereteit feszegető szerveződéseket figyelemmel kísérje, és törvénysértő magatartásuk ellen fellépjen. Végül a bíróságoknak az a feladatuk, hogy mindezeknek a törvénysé rtéseknek a végső megítélésében közreműködjenek. Nem mellőzhetetlen, nem mellékes feladat van a jogalkotónak, a törvényhozónak sem; a helyzetet elemezve, a változó feltételeket elemezve meg kell tennie azokat a lépéseket, amelyek az alapvető politikai szab adságjogok teljesebb körű, garantáltabb törvényi szabályozása érdekében szükségessé válhatnak akkor, ha ezeknek a jogoknak a szabályozása kibúvókat és visszaélési lehetőségeket tartalmaz. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium egy ideje foglalkozik ezek kel a kérdésekkel, és többször hangot adtam annak a véleményemnek, hogy bizonyos jogszabályok, elsősorban a gyülekezési törvény módosítása indokolt lenne. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban ennek az előkészületei zajlanak; nyilvánvalóan politikai konszenzus, megfelelő politikai támogatottság birtokában lehet egy ilyen javaslattal a nyilvánosság elé lépni. A mai nap eseményei között lehetett találkozni azzal, hogy az internetes híradások szerint a Fővárosi Főügyészség egy olyan jellegű döntést hozo tt, azzal kereste meg a Fővárosi Bíróságot, hogy a Fővárosi Bíróság vizsgálja meg az ügyészség indítványa alapján a Magyar Gárda feloszlatásának lehetőségét (Taps a kormánypárti oldalon.) , mert az ügyészség álláspontja szerint a Magyar Gárda törvénybe ütkö zően gyakorolta tevékenységét. Természetszerűen a végső döntés a bíróságra vár, de ezen a helyen is szeretném jelezni, hogy az ügyészség éppen azokat a magatartási formákat és tevékenységeket értékelte, amelyek Tatárszentgyörgyön történtek. Így külön öröm számomra, hogy nemcsak a parlamenti pártok és azok prominensei ítélték meg egységesen ezt a jelenséget, hanem úgy tűnik, az igazságszolgáltatás is megteszi a megfelelő lépéseket.
