Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - TELLÉR GYULA (Fidesz):
993 Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Tellér Gyulának adom meg a szót. TELLÉR GYULA (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A zárszámadási törvény XX. fejezetéhe z, az Oktatási és Kulturális Minisztérium fejezetéhez, azon belül is elsősorban a kultúra témájához kívánok hozzászólni. A mai vitát hosszasan végighallgatva éreztem, hogy itt lebeg a levegőben egy eléggé világos mögöttes képzet arra nézve, hogy mit kell a zárszámadási törvénynek tartalmaznia ahhoz, hogy azt ideálisnak tarthassuk. Ezeket azonban jó, ha nem hagyjuk meg csak ebben a lebegő állapotban, hanem röviden megpróbáljuk összefoglalni, mintegy mérceként. Elvárható, hogy a zárszámadásban legyenek benne mindazok az adatok, tények, amelyeket a jogszabályok előírnak, és olyan tények, amelyek alapján a vizsgált kormányzati szervezeti egység tevékenysége általánosságban és részleteiben megítélhető. A két dolog nem teljesen azonos, az egyik halmaz kisebb, mint a másik, és talán csak metszik egymást, vagy esetleg az egyik tartalmazza a másikat. A számai, adatai legyenek tartalmukban világosak - tehát ne csak ott legyen egy pontos szám, hanem annak legyen világos a tartalma , legyenek egyértelműek és pontosak. L egyenek a zárszámadásban összehasonlíthatók a szándékok és a tervek az egyik oldalról, és a tényleges teljesítések a másik oldalról. Tűnjenek ki belőle a tevékenységeknek, azok szervezeti kereteinek és a hozzájuk kapcsolódó létszámmozgásoknak a költségvonz atai, költségkihatásai. Legyen világosan összehasonlítható az előző évek, de legalábbis az előző egy év költségvetésének a terveivel, teljesítéseivel. És ami a legfontosabb: mindaz, amit elsoroltam, azért van, azért kellene hogy legyen, hogy tűnjön ki belő le a vizsgált kormányzati egység - ezúttal az Oktatási és Kulturális Minisztérium - sajátos teljesítménye, politikája, politikai tartalma, vagy más szóval, az irányított területtel kapcsolatos általános céljai és azok teljesülése, a valóság és annak változ ása. Mindjárt az elején ki kell jelentenem, hogy megítélésem szerint az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak a 2006os esztendőről szóló költségvetési beszámolója, zárszámadása a benne felsorakoztatott tömérdek adat ellenére az imént megfogalmazott krité riumok jelentős részének nem felel meg, illetve csak részben felel meg. Vegyük sorra a kritériumokat, és vizsgáljuk meg a költségvetést ezek fényében. Ami az összteljesítmény megítélését és az adatok világosságát illeti: miután nemcsak a két korábbi minisz tériumot vonták össze, hanem több helyen a rájuk vonatkozó költségvetési fejezeteket is összevonták, átszabták, ezeken a helyeken nem állapítható meg, hogy a költségekből mennyi esik a kultúra és mennyi az egyéb területek támogatására. Nem állapítható meg világosan, hogy a minisztérium összes költésének növekedésében pontosan milyen mértékűek a feladatnövekedéshez kapcsolódó, a fejezeti átcsoportosításokhoz s a többi kapcsolódó összegek, és mekkora ezek aránya egymáshoz, illetve az összeshez viszonyítva. Cs ak azt látjuk egy összefoglaló táblázatban, hogy a minisztérium költségvetésének növekedése mintegy 57 milliárd forint, ami önmagában alig kompenzálja az inflációt, de ha a feladatnövekedéseket, a 63 milliárdos kötelező maradványképzést és egyebeket pontos an beszámítjuk, kitűnik, hogy a minisztérium forrásai nominálisan és reálértékben is sokkal szűkösebbek az előbbi évinél. Az összefoglaló táblázatból az oktatásra és a kultúrára, illetve egyéb területekre nem különválaszthatóan az derül ki a költségek bels ő mozgására vonatkozólag, hogy míg a személyi jellegű juttatások az előző esztendőhöz képest 103 százalékra növekedtek, tehát körülbelül az infláció felével, ugyanakkor a beruházásokra, fejlesztésekre fordított költségek az előző esztendeinek csak 84 száza lékára teljesülnek. Tehát eléggé nyilvánvaló, hogy miközben az egész költségvetés zsugorodik, a zsugorodó költségvetésen belül valamelyest kompenzálódik a személyi juttatások köre, és az egyik fő forrás nyilvánvalóan a beruházások rovására történt átcsopor tosítás.
