Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 2 (94. szám) - A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvényjavaslat; a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvényjavaslat; a pénzügyi szolgáltatásokat érintő egy... - ELNÖK (Mandur László): - DR. GEGESY FERENC, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
924 átvezetése, illetve valamif éle közelítés. Az árutőzsdei szolgáltatókra vonatkozóan nincs ilyen EUs irányelv, viszont hasonló tevékenységekről van szó, ezért mindenképpen indokolt, hogy hasonló szabályozás szülessen ebben a kérdésben. Tehát egyrészt szükséges a jogharmonizáció. Másr észt egyfajta könnyítést, illetve a magyarországi szervezetek versenyképességét olvassuk ki ebből a törvényjavaslatból, azzal, ahogy említette államtitkár úr is, hogy gyakorlatilag minimális adminisztrációs intézkedés mellett kiterjeszthető a tevékenység m ás uniós országokra is. Tartalmában például az induló tőke biztosítása azáltal, hogy egy felelősségbiztosítással ez kiváltható, szintén könnyebbséget, illetve szintén a versenyképesség növelését jelentheti. A harmadik fő elem, amit mindenki hangsúlyozott e ddig, az ügyfelek biztonsága, jogbiztonsága. Én is ezt tartom talán a legfontosabbnak, azt, hogy a szabályozás megfelelő garanciákat ad arra, hogy a személyi összefonódásokat el tudjuk kerülni, jobban ki legyenek szolgálva az ügyfelek, az ügyfeleket minősí tsük aszerint, hogy mennyire képesek ők a tudásuk alapján a tőkepiacon, befektetési piacon megjelenni. Minősítsük őket ehhez kapcsolódóan abban, hogy különböző tájékoztatást igényel egy lakossági ügyfél, egy szakmai ügyfél vagy egy elfogadható partnerként minősített ügyfél. Garanciákat látunk a törvényjavaslatban a kockázatértékelésre, arra, hogy folyamatosan, naprakészen kell a kockázatokat elemezni. A bennfentes kereskedelem kizárására látunk garanciákat, illetve arra, hogy a vezetők, a munkatársak saját jogügyleteit megfelelőképpen lehessen értékelni. Megpróbálva benne maradni az időkeretemben, összességében ezek alapján támogatja a Fidesz ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (Mandur Lás zló) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Gegesy Ferencnek, az SZDSZ képviselőcsoportja vezérszónokának. Parancsoljon! DR. GEGESY FERENC , az SZDSZ képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! El őttünk van három törvényből egy csomag, amiről lehet azt is mondani, hogy megint egy kicsit kaotikus, hiszen van olyan törvény ezek között, amelyik önálló, új törvény, azután vannak olyanok, amelyek más törvényeket módosítanak, van olyan alaptörvény, ami e gyet vagy kettőt, illetve van olyan, a Tpt., amelyik mind a három törvényt módosítja. A törvények túlnyomó többsége tartalmát tekintve szorosan összefügg, de van olyan is, ami azért egy kicsivel távolabb áll, ez az esélyegyenlőségi törvény módosítása. Ezze l kapcsolatban előttem elhangzott két vélemény is, röviden fogalmazva, hogy már megint ilyen helyzetben vagyunk, a másik oldalról, hogy még leszünk ilyen helyzetben. Azt hiszem, mind a két dologgal egyet kell értenünk, mert gondolom, senki nem örül annak, ha ugyanarra a törvényre többször vissza kell térni, de reálisan azt kell mondani, hogy erre még lesz példa a ciklusban. Mi ennek a helyzetnek az oka? Ebben a három törvényben léptennyomon elhangzik a jogharmonizáció kérdése. Ennek a jogharmonizációnak pe rsze van egy olyan felületes vagy felszínes megfogása is, hogy ha nem csináljuk meg, nem vesszük át azokat az előírásokat, akkor előbbutóbb a fejünkre ütnek, és jobb ez elől kitérni. De ennek van szerintem egy mélyebb oka is. Ugyanis úgy gondolom, a jogha rmonizációval egy olyan gazdasági rendszer tapasztalatait vesszük át, amelynek múltja van, amelynek magyarországi kifejlődéséből legalább húsz, de talán azt lehet mondani, negyven év kiesett. Tehát ezzel a nyugati piacgazdaságokból kialakult intézményrends zerrel a törvényi szabályozás egy sor olyan intézményt, másrészt olyan előírást, gyakorlatot alkalmaz, amelynek átvétele nemcsak hogy szükséges, hanem üdvös is számunkra. És van még egy kitétel ezzel kapcsolatban. Természetesen, amikor átvesszük ezt a törv ényben, ez már megint egy gyakorlati gond, akkor a megfogalmazásoknál van némi egyeztetés az Európai Bizottság megfelelő szakapparátusával. Tehát a törvények átvétele, magyarítása közben is egy külső kontroll érvényesül, ami nem jelent semmi többet, mint a zt, hogy a tapasztaltabbtól tanulni érdemes.
