Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 1 (93. szám) - A kisajátításról szóló törvényjavaslat részletes vitája - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
848 Megnyitom a vita harmadik szakaszát az ajánlás 60., 61., 63. és 65. pontjaira. Kérdezem, kíváne valaki szólni. (Nincs jelentkező.) Nincs jelentkező. A részletes vita e szakaszát is és magát a vitát lezárom. Kérdezem államtitkár urat, kíváne szólni. (Juhász Gábor bólint.) Öné a szó. JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztel t Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Mindenekelőtt szeretném megköszönni a törvényjavaslat vitája keretében kifejtett álláspontjukat, továbbá a törvényjavaslathoz benyújtott jobbító szándékú módosító és kapcsolódó módosító indítványaikat. Tekintettel arra, hogy az általános vita során a kisajátítás alapján tulajdont szerző személyével, továbbá kisajátítási célok és feltételek meghatározásával összefüggésben több észrevétel fogalmazódott meg, engedjék meg, hogy a zárszó keretében alapvetően ezen észrevételekr e reagáljak. A törvényjavaslat indoklásában részletesen ismertetett és az általános vitában is többször hivatkozott alkotmánybírósági döntés a szabályozással kapcsolatos követelményeket egyértelműen megfogalmazta. 1. A kisajátítás eredményeként tulajdont s zerző személyével kapcsolatban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a hatályos törvényerejű rendelet szabályozási koncepciójának és az arra épülő alapvető szabályoknak a változatlansága a megváltozott társadalmigazdasági viszonyok között egy sor ellentmon dást hordoz, és a jog által nem rendezett problémát vet fel a kisajátítási cél megvalósítójának jogi helyzetét érintően is. A törvényerejű rendelet által kisajátítási célként szabályozott tevékenységeket ma már nemcsak állami, önkormányzati szervek végezhe tik, ugyanakkor kisajátítással csak az állam, illetőleg az önkormányzat szerezhet tulajdont. A döntés tartalmazza továbbá, hogy önmagában az, hogy a kisajátítás állami szerv vagy önkormányzat javára történik, nem nyújt biztosítékot arra, hogy az valóban kö zérdekű célokat szolgál. Az Alkotmánybíróság által megfogalmazott ezen szempontokra tekintettel nem kerülhető meg, hogy a szabályozás lehetővé tegye a közérdekű célt megvalósító, államon és önkormányzaton kívüli harmadik személyek számára is a kisajátításk érőként való eljárást és a kisajátítással történő közvetlen tulajdonszerzést. A törvényjavaslat tételesen meghatározza a kisajátítási céloknak azt a körét, ahol a közérdekű célt megvalósító harmadik személy közvetlen tulajdonszerzésére kerül sor. Az ezen k ívüli körben, még akkor is, ha a közérdekű célt harmadik személy valósítja meg, garanciális okokból a kisajátítás eredményeként az állam, illetve az önkormányzat szerez tulajdont. Ebben a körben az ingatlan tulajdonba, vagyonkezelésbe vagy használatba adás ára vonatkozó további rendelkezések szerint kerülhet sor. Azokban az esetekben, ahol a közérdekű cél megvalósítója az állam vagy az önkormányzat, a törvényjavaslat alapján értelemszerűen szintén az állam vagy az önkormányzat szerez tulajdont. Az az álláspo ntunk tehát, hogy a törvényjavaslat az Alkotmánybíróság által megfogalmazott követelményeknek és a tulajdonszerzéssel kapcsolatos garanciális szempontoknak egyaránt eleget tesz. Az alkotmánybírósági döntés a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célok és feltételek meghatározásával összefüggésben is szempontokat fogalmazott meg. Kifejtette, hogy a törvényhozó feladata azoknak az eseteknek, a közérdekű célok azon körének a meghatározása, amely esetén kisajátításnak van helye. Az alkotmány alapján a törvény hozó kompetenciája annak eldöntése, hogy mely tevékenységek és milyen feltételek mellett tekinthetők olyan közérdeknek, amelyek megvalósítása a tulajdon közhatalmi eszközökkel való elvonását is indokolttá teszi. A tulajdonhoz való jog védelme megkívánja, h ogy a törvény a kisajátítás kivételességére is tekintettel a közérdekű célok azon eseteire korlátozza a kisajátítás lehetőségét, amelyek végső soron csak a tulajdon elvonásával lehetségesek. A törvényhozó a kisajátítás intézményét oly módon köteles szabály ozni, hogy a szabályozás garanciát nyújtson arra, hogy a tulajdon közhatalmi eszközökkel történő elvonására csak teljes,
