Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 1 (93. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Harrach Péter): - JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
843 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról sz óló törvényjavaslat részletes vitája ELNÖK (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/3719. számon, a bizottságok ajánlását T/3719/11. számon kapták kézhez. Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatokat összevontan tárgyalja az Országgyűlés. Kérem, hogy aki ezzel egyetért, kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.) Megállapítom, hogy a látható többség az ö sszevont tárgyalást elfogadta. Megnyitom a vitát az ajánlás 110. pontjaira. Megkérdezem, kíváne valaki felszólalni ötperces időkeretben. (Senki sem jelentkezik.) Nem látok jelentkezőt, a vitát lezárom. Kérdezem Juhász Gábor államtitkár urat, kíváne szól ni, mármint hogy a vitában elhangzottakra válaszolni. (Jelzésre:) Természetesen igen, ahogy látom. Öné a szó. JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Kedves Elnök Úr! Tisztelettel jelezném, hogy nem az ebben a vitában elhangzottak ra kívánnék válaszolni, hanem úgy általában zárszót szeretnék mondani a törvényhez, a T/3719eshez, ha meg tetszik engedni, ez pedig nem ugyanaz. ELNÖK (Harrach Péter) : Sőt kérjük. JUHÁSZ GÁBOR igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársak! Örömmel állapítottam meg, hogy a vita során, amely nem ma volt, de amely vita azért megvolt egy előző parlamenti napon, a polgári törvénykönyv módosítására vonatkozó törvényjavaslat azon elemeit tartották a legfontosab bnak, amelyekre az expozé is kitért. A törvényjavaslat célja a hatályos polgári törvénykönyv olyan módosítása, amely egyértelművé teszi, hogy a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti az a sértő megnyilvánulás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnika i kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és személyek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. A polgári törvénykönyv törvényjavaslat szerinti kiegészítése után a jogsértő nem hivatkozhat arra, hogy a sérelmezett magatartása nem közvetlenül és felismerhetően az igényt érvényesítő ellen irányul. Abban teljes volt az egyetértés a vita során, hogy az ú gynevezett gyűlöletbeszéd ellen fel kell lépni. Arra vonatkozóan azonban már nagyon eltérő álláspontokat hallhattunk, hogy hogyan. Itt szándékomban állt - áll is - dr. Salamon László képviselő úr felszólalására utalni, hogy a képviselőcsoportjuk szerint a Ptk. jelenlegi szabályozása is egyértelmű, a módosítás felesleges. Ezzel figyelmen kívül hagynák azt a bírói gyakorlatot, amely elutasítja a polgárjogi igényérvényesítést akkor, ha a sérelmet szenvedett konkrét személy nem felismerhető, beazonosítható. A L egfelsőbb Bíróság elnöke is jogalkotással megoldandónak tartja ezt a kérdést, hiszen beterjesztett egy, a tisztelt Ház előtt lévőhöz igen hasonló törvényjavaslatot a polgári törvénykönyv módosítására. Dr. Répássy Róbert képviselő úr alkotmányossá gi aggályoknak adott hangot, ugyanakkor én úgy gondolom, hogy nem támasztotta alá ezt a nézetét konkrétumokkal.
