Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SÓLYOM LÁSZLÓ köztársasági elnök:
9 Tisztelt O rszággyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Kérem képviselőtársaimat, foglalják el helyüket. Köszöntöm valamennyi jelen lévő képviselőtársamat az Országgyűlés 2007. évi őszi ülésszakának első ülésén. Engedjék meg, hogy külön köszöntsem Sólyom László köztá rsasági elnök urat, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök urat, dr. Bihari Mihály urat, az Alkotmánybíróság elnökét, dr. Lomnici Zoltán urat, a Legfelsőbb Bíróság elnökét, dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész urat; köszöntsem külön az adatvédelmi biztos urat és a kis ebbségi ügyek országgyűlési biztos urát. Köszöntöm továbbá a diplomáciai testületek jelen lévő képviselőit, meghívott vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri mai ülésnapunk munkáját. Az Országgyűlés őszi ülésszakának 1. ülésnapját megnyitom. Beje lentem, hogy az ülés vezetésében Podolák György és Szűcs Lajos jegyző urak lesznek segítségemre. Kérem képviselőtársaimat, hogy csipkártyájuk olvasóba helyezéséről ne feledkezzenek meg. Napirenden kívüli felszólaló: ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Képviselőtársaim! Sólyom László köztársasági elnök úr jelezte, hogy a mai napon a napirend előtti felszólalás lehetőségével kíván élni. Tájékoztatom önöket, hogy a házbizottsági állásfoglalás szerint a köztársasági elnök úr na pirenden kívüli felszólalása esetén ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a miniszterelnök úr felszólalására vonatkozóan, ugyanazok a szabályok irányadók, tehát ez azt jelenti, hogy a frakcióvezetőknek lehetőségük van 20 percen belül 55 perces, 20 percen túl pedig 88 perces felszólalásra, amit követően a köztársasági elnök úr viszontválasszal élhet. Kérem köztársasági elnök urat, hogy fáradjon a pulpitusra. (Sólyom László a szónoki emelvényre lép. - Taps.) Megadom a szót Sólyom László köztársasági elnök úrnak. Elnök úr! SÓLYOM LÁSZLÓ köztársasági elnök : Tisztelt Országgyűlés! Az őszi ülésszak megnyitása idén nem a politikai szezon kezdete. Az már korábban, meglehetősen zaklatottan elkezdődött, és a folytatás sem látszik nyugodtnak. Mindemellett a törvényh ozási ciklus olyan éve nyílik meg ma, amely elvileg nagyobb távlatú döntésekre alkalmas, hiszen a következőkre már egyre inkább rávetül a közelgő választások árnyéka. Az Országgyűlés felelőssége óriási. A gazdasági, az államháztartási, de az egészségügyi v agy a demográfiai mutatók is mind nagyon rosszak. A közvéleménykutatások szerint a lakosság bizalma alapvetően megrendült a politikában. Mély pártpolitikai megosztottság tapasztalható, amely azonban leginkább érzelmi, sőt indulati alapú. Innen kell kiutat találni. Több európai ország is volt már hasonló állapotban. Szívesen emlegetjük azok példáját, amelyek kilábaltak ebből a helyzetből, mostanában Írországot, Finnországot, korábban a spanyolokat. Azonban tudható, hogy minden felfelé vivő út azzal kezdődöt t, hogy a politikai erők s köztük a pártok legalább néhány stratégiai kérdésben megegyeztek, és annak azután alárendelték közvetlen politikai érdekeiket, a megállapodást követték több mint tíz éven át, akár kormányra, akár ellenzékbe kerültek. És ehhez a t ársadalom támogatását is megszerezték. A példákat másolni nem lehet, de a lényeget tekintve más utat Magyarország számára nem látok. Félreértés ne essék, a következő politikai év alaphangját önök fogják megütni. A köztársasági elnököt tisztsége távol tartj a attól is, hogy szakpolitikai vitákban vegyen részt. Ha megszólal, általánosabb szempontokat képvisel. Így, noha remélem és kívánom, hogy az Országgyűlés a jövő érdekében szükséges megegyezést keresse, felszólalásommal azt szeretném tudatosítani, hogy mos t is vannak közös alapok. Ezeket természetesnek vesszük, mint a körülöttünk lévő levegőt vagy tiszta vizet, és csak hiányukat vesszük észre, amikor fogyni kezdenek. Ezért tartom ma fontosnak és
