Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - Napirenden kívüli felszólaló: - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - SÓLYOM LÁSZLÓ köztársasági elnök:
10 időszerűnek, hogy az alkotmányos intézményekről, az alapjogokr ól és alapértékekről beszéljek, hogy ezeket megerősítsem. Mind az aktuális problémák megoldása, mind pedig egy hosszabb távú kibontakozás csakis ezekre építve és ezekkel összhangban lehet eredményes. Ha az alkotmányos alapok nem élnek bennünk, nem lehetség es demokratikus kultúra sem. Ahhoz pedig, hogy az alkotmányos alapintézményekben való egyetértés ne maradjon külsődleges és törékeny, hogy az ország jól működjön, bizalomra van szükség. Bizalom, társadalmi támogatottság nélkül nem lehet a mégoly szükséges reformokat sem elfogadtatni. Bármely hosszabb távú politikai együttműködés és elköteleződés bizalmat feltételez. A bizalomnak mindenekelőtt az alapintézményekben kell meglennie, minden más erre épülhet. Az emberek bizalma az alkotmányosságban mélyebb és ál landóbb annál, semhogy a pártok és a politikusok tetszési indexével lehetne összekeverni. Vajon a rendszerváltás kezdetén miért fogadták el az emberek olyan gyorsan az alkotmánybíráskodást? Mert az alkotmány, az alapjogok jelentőségét ismerték fel. Azért, mert érezték és megtapasztalhatták, hogy van egy mindenekfölé rendelt, közös, megbízható és állandó normarend, amely a politika hajladozásai fölött áll, hogy az alkotmány megvédi jogaikat még az állammal szemben is. Éppen ezért mérhetetlenül romboló az ala pok megkérdőjelezése. A rendszerváltás megtörténtének kétségbe vonása az alkotmány alól akarja kihúzni a talajt. Az “igazi rendszerváltás”, “a rendszerváltás befejezése” és hasonló jelszavak csak a formátlan érzelmeket mutatják fel, s a káoszba visznek. Ne m jobb azonban az az érvelés sem, amely szerint a rendszerváltás idején az alkotmányban lefektetett, széles körű szabadságok, a szólásszabadságról, a gyülekezési és az egyesülési jogról vagy a népszavazásról szóló törvények fölött eljárt az idő. Örüljünk, hogy annak idején a legteljesebben sikerült garantálnunk a szabadságjogokat. Nem lehet egyetérteni azzal, hogy minél fejlettebb a demokrácia, önvédelemből annál kevesebb szabadságot enged. A bizalmat a világos értékrend, a pontos fogalomhasználat, a tiszta beszéd táplálja. (13.10) Az alkotmány értékeit olyan kidolgozott fogalmak fejezik ki, amelyek Európában és a világ demokráciáiban ugyanazt jelentik. Ezek alapján lehetséges párbeszéd és vita. Ezért nem is reagáltam tavaly ő sszel a Kossuth téren megfogalmazott alkotmányozási és államátalakítási tervezetekre, amelyekkel naponta kopogtattak a Sándorpalota ajtaján. A házbizottság döntött úgy, hogy az Országgyűlés elnökének előadhatják ezeket. Akkor is károsnak neveztem az alkot mányjogilag értelmezhetetlen, ám alkotmányjogi fogalmakat használó követeléseket, és ezt a figyelmeztetést sajnos azóta is meg kellett ismételnem. Természetes, hogy a politika ideológiákat és szimbólumokat használ, jelszavakkal mozgósít és tart össze, érze lmekre is épít. Azonban az egyes tetteket nem lehet csak annak alapján minősíteni, milyen jelvényt tesz ki valaki. A 23 millió románnal való fenyegetés például tipikus szélsőjobboldali érvelés volt. Másfelől viszont a mozgósító jelszavak és minősítések mög ött ott kell lennie annak a fedezetnek, hogy lefordíthatók az egyezményes fogalmak nyelvére. Amikor komolyra fordul a helyzet, az áttérés elve az egyértelmű nyelvre nélkülözhetetlen. Enélkül megrekednénk a puszta érzelmi politizálásban, amely hasonló válas zokat szül, de kibontakozáshoz nem vezet. Nagy szolgálatot tett a Magyar Köztársaság nemzetközi jó hírének a Szabad Demokraták Szövetsége frakcióvezetője, aki nagykövetek jelenlétében a fogalomnak az e körben nyilvánvalóan szükséges egyértelműségével tiszt ázta, hogy Magyarországon nincs fasizmus és nincs fasiszta veszély sem. Köszönet illeti a magyar történettudománynak azt a kiemelkedő képviselőjét is, aki hosszú lapinterjúban megmagyarázta, hogy Európa mai politikai, társadalmi, gazdasági viszonyai között nincsenek meg a nemzeti szocializmus sikerének feltételei, hogy ilyen aggodalomra nincs ok, bár sokan a múltat idézik. De ha nincs és nem fenyeget fasizmus, mi van és mi fenyeget Magyarországon? A szakkifejezést használva: a radikális jobboldal van jelen, pártokkal, mozgalmakkal és látványos akciókkal. Szervezett jelenléte folyamatos a rendszerváltás óta, vagyis mióta a jogállam ezt lehetővé tette.
