Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 10 (87. szám) - Font Sándor (Fidesz) - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterhez - “Mit tett ön a növekvő élelmiszerárak megakadályozása érdekében?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - FONT SÁNDOR (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter:
74 Tisztelt Képviselő Úr! Az élelmiszeráremelkedés nem magyar jelenség, hanem egy európai jelenség . Ennek alapvetően három összetevője van. Az első, hogy nagy fogyasztó országok léptek be az élelmiszerpiacra, ilyen Kína, India, de még Oroszországot is idesorolnám, tehát egy keresleti piac keletkezett. (18.00) A másik az időjárás, amiben katasztrofális alapanyagmennyiségek termelődtek meg a világban. Ezeknek az ára a duplájára emelkedett, és ez is befolyásolja az élelmiszerárakat. A harmadik pedig az Európai Unió azon gazdaságpolitikája, ami a magyartól eltérő, és az élelmiszertermelésben a szinten tar tást vagy a csökkentést tartotta szem előtt. Ezenkívül még egy ehhez kapcsolódó hiba: mi Magyarországon ezzel szemben egy 30 százalékos termelésnövekedést céloztunk meg, mert ezeket a folyamatokat már két évvel ezelőtt is jól láttuk, és akkor ugyanilyen cs odamadárként néztek ránk, hogy termelésnövekedést akarunk elérni az ágazatban. De ma már mindenki érti és tudja, hogy miért. Ezenkívül a közvetlen termeléstől való támogatáselválasztás is a mi véleményünk szerint ilyen mértékben hiba. Vegyük Németország pé ldáját, ahol a tejtermeléstől elválasztott, történelmi alapon járó támogatás eredménye, hogy Európa legnagyobb tejexportőre ma importőr lett, és 45 eurócent egy liter nyers tej felvásárlási ára, és a tejtermeléssel foglalkozó gazdák mintegy 20 százaléka ha gyta abba a tejtermelést, hiszen nem kellett azért sokat tenni, hogy megkapja a támogatást. Tehát ezek azok a problémák, amelyek alapvetően az élelmiszeráremelkedéshez vezettek. Megemlíteném még azt, hogy az élelmiszeráremelkedésnek van egy pozitív hatás a is. Magyarországon a tőkehús ára körülbelül hét évvel ezelőtt is nagyjából azonos volt, mint jelenleg, a bejövő költségek pedig igen magasak voltak. Majd még a visszalevő időmben folytatom a választ. (Szórványos taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (dr. Világos i Gábor) : Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. FONT SÁNDOR (Fidesz) : Köszönöm a szót. Miniszter Úr! A magyar családok több mint kétharmada egyetlenegy forintot nem tud megtakarítani a havi bevételeiből. Ehhez a nagyon nehé z helyzethez járul most hozzá a kikerülhetetlen élelmiszeráremelkedés és a számukra kikerülhetetlen termékmegvásárlás. Miniszter úr, ön felsorolta problémaként az új keresletet a világpiacon, az időjárá st, az EUt, de egyet nem, a magyar kormányt, azt a magyar kormányt, amely felelőtlenül hagyta, hogy hárommillió tonna intervenciós gabonakészletet nepperek kivásároljanak innen a kormány szájából, és ezek a nepperek nagyon nagy haszonnal továbbadják azokn ak az élelmiszerelőállító, állattenyésztő telepeknek, amelyek most közel dupla áron kénytelenek vásárolni a tavalyi évhez képest a takarmánygabonát. Miniszter úr, ön megijedt a saját árnyékától, ön bejelentette pont egy héttel ezelőtt nyílt ülésen a tévé kérdésére, hogy beterjeszti a kormányhoz az áfacsökkentést. Aztán szerdán semmit sem tett ebben az ügyben. Minden szakmai szervezet javasolta, 20 százalékról 5 százalékra kellene a nyers hús áfáját levinni. Európában több országban 5 és 7 százalék az össze s élelmiszer áfája. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Miért nem akar segíteni a magyar családokon, akik így kerülnek nehéz helyzetbe az élelmiszeráremelkedések miatt? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Úgy van! - Taps a Fidesz pa dsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Viszontválaszra megadom a szót Gráf József miniszter úrnak. GRÁF JÓZSEF földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter :
