Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - KARSAI PÉTER, az MDF képviselőcsoportja részéről:
687 helyzetét, de a kormánypárti képviselőtársak és a kormány képviselője mind a Házban, mind a sajtóban látványosan bizonygatták saját igazukat. És mi lett az eredmény? A konvergenciaprogram, ami a pillanatnyi állás szerint 1,2 százalékra csökkentette a gazdasági növekedést, 6 százalék r eálbércsökkenést idézett elő, felpörgette az inflációt, és még sorolhatnám. A szebb időkre valószínűleg addig várhatunk, amíg a következő választások előtt újabb felelőtlen költekezésbe nem kezd a kormány, amely ugyanis a nemzetgazdaság versenyképességének javításáról az elmúlt években megfeledkezett, gazdasági eredmények tehát automatikusan nem várhatók. És mi lett az adótörvényekkel? Nyilvánvaló, hogy ezek is csak a hamis választási program törvényerőre emelt részei voltak, amit a választás után valójában hatályon kívül helyezett a kormány. Mint tudjuk, a 2006. szeptember 1jén életbe lépett adó- és járulékintézkedések következtében négy hónap alatt 150 milliárd többletbevételhez jutott a költségvetés, ami, ha az egész esztendőre átszámítjuk, 450 milliárd forintos adó- és járulékemelést jelent, az ígért 300 milliárd forintos adó- és járulékcsökkentéssel szemben. Tisztelt Képviselőtársaim! A zárszámadásról elég nehéz beszélni, mivel a 2006. esztendő során két módosításon esett keresztül, amiből a másodikat 2 006. december 22én hirdették ki. Hozzászólásomban természetesen az eredeti költségvetésről beszélek, mert egy kicsit nevetségesen hangzik, hogy a kormány nem egészen két héttel a tárgyév befejezése előtt fogadja el az ország költségvetését. Hozzáteszem, é s erről majd még néhány számot is mondok, hogy ez az utolsó költségvetésmódosítás sem sikerült jól, ami azt bizonyítja, hogy ennek a kéthetes periódusnak az áttekintése is meghaladja a kormány képességét. (Domokos László: Alkalmatlan.) A 2006. évben az er edeti törvényjavaslathoz képest az államháztartás egészének hiánya 40 százalékkal, egészen pontosan 39,1 százalékkal lett magasabb, végül 2199 milliárd forinton állt meg, a hiány az államháztartás helyi szintjén 449,7 százalékon teljesült, illetve nem telj esült. Ez az eltérés döbbenetes. A hiány növekedésének kétharmada a költségvetés nem tervezett kiadásnövekedésével volt összefüggésben, amelyet illett volna a tervezés időszakában előre érzékeltetni. Az eltérés tehát nem elsősorban a közszféra túlköltekezé se miatt következett be, hanem abból, hogy a tervezésnél nem a tényekből indultak ki, illetve abból, hogy nem kezdődtek meg a reformok, mert példának okáért az államháztartás nagy ellátórendszereire fordított kiadások 2006ban is emelkedtek, annak ellenére , hogy az év második felében az államháztartás helyzetét javító intézkedések történtek mind a bevételi, mind a kiadási oldalon. Összehasonlítva a 2006. évi költségvetés december 22én kiadott számait a zárszámadás adataival, megállapítható, hogy a tervezet t kiadások 580 milliárddal, a tervezett bevételek pedig 367 milliárddal térnek el egymástól, amit nem nevezhetünk túl nagy eredménynek. Nagyon magas az eltérés az Egészségbiztosítási Alapnál, a Nyugdíjbiztosítási Alapnál, az elkülönített állami pénzalapok nál, és óriási az eltérés a helyi önkormányzatok esetében. (Az elnöki széket dr. Áder János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) (15.10) Tisztelt Képviselőtársaim! A felelőtlen költekezés, illetve a deficit 40 százalékos emelkedése következtében termész etesen az államadósság is jelentősen megemelkedett. A központi költségvetés bruttó államadóssága 2006 végén a tervezett 14 206 milliárd forinthoz képest 436,7 milliárd forinttal magasabb, 14 705 milliárd forint volt, ami a 2005. évi szintet 15,2 százalékka l haladta meg. Megjegyzem, hogy az államadósság 2002 óta folyamatosan nagy tempóban emelkedett: 2002ben 19,5 százalékkal, 2003ban 14,8 százalékkal, 2004ben 9,5 százalékkal, 2005ben 10,1 százalékkal nőtt, és így jutottunk el a GDP arányában mért 62,4 sz ázalékos értékhez. Ma már a kormány is látja, hogy ez tarthatatlan, ezért a legutóbbi költségvetési törvényben már előírta, hogy a költségvetés elsődleges egyenlegének pozitívnak vagy nullának kell lennie, mert
