Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék jelentése a Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója:
656 A gáz- és távhőtámogatási rendszer átalakításának célja az volt, hogy az általános, árba épülő támogatásról fokozatosan áttérjünk egy igazságosabb és fenntarthatóbb, szociális alapú támogatási rendszerre. A folya mat első, 2006ban elfogadott átmeneti eleme az egyes szociálisan rászorult személyek számára gázár- és távhőtámogatás nyújtása volt, miközben az egységes ártámogatás módosított formában fennmaradt. Gázártámogatásra évi 1500 és 5000 köbméter fogyasztási ha tárok között a jogszabály által meghatározott rászoruló csoportok voltak jogosultak. A távhőtámogatást a nyugellátásban, baleseti ellátásban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülő személyeken kívül a gázártámogatás jogosultjai is igényelhették. Míg a gázár támogatást a jogosultak természetben kapták, a távhőtámogatás fix összegben került megállapításra. A fenti szabályozás a 2007. január 1jén bevezetett, immár teljes mértékben szociális alapú kompenzációs rendszerrel hatályát vesztette. A megváltozott munka képességű személyek foglalkoztatásának támogatásában 2006 az átmenet éve volt, amikor még együtt létezett a korábbi és az új támogatási rendszer. Az átállás kisebb nehézségeit mutatja, hogy az új támogatási formákra szánt költségvetési kereteket csak részb en sikerült kihasználniuk az érintett szervezeteknek. A foglalkoztatók többsége arra törekedett, hogy a korábbi támogatási formára, a dotációra szerezzen jogosultságot. Ez mutatkozott meg a támogatás dotációra fordított részének túlteljesülésében - 38 mill iárddal szemben 42 milliárd forint , összességében azonban az e célra szolgáló előirányzatok nem lépték túl a tervezettet. Az új rendszerre való átállás lépcsőzetesen történt, amelynek két legjelentősebb állomása, hogy 2006 májusától már csak a megfelelő akkreditációs tanúsítvánnyal rendelkező, kijelölt célszervezetek kaphattak kiemelt dotációt, illetve hogy 2006 júliusától szétválasztásra került a szociális intézményekben szerveződő úgynevezett szociális foglalkoztatás és az egyéb gazdálkodó szervezetek á ltal folytatott piaci foglalkoztatás támogatása. Tisztelt Országgyűlés! Röviden szeretnék kitérni az államháztartás társadalombiztosítási alrendszere 2006. évi költségvetésének teljesülésére is. Az alrendszer eredetileg tervezett hiánya 31,8 milliárd forin t volt, ez év közben 158,2 milliárd forintra emelkedett. A teljesítés a megemelt prognózisnál kedvezőbb lett, a tbalapok hiánya 130,8 milliárd forintot tett ki, a módosított előirányzatnál 27,4 milliárd forinttal kevesebbet. Az eltérés nagyobb, 19,3 milli árd forintot kitevő részét a tervezettet meghaladó bevételek magyarázzák, a kiadások 8,1 milliárd forinttal lettek kisebbek emellett. Az összesített deficithez az Egészségbiztosítási Alap 114,3 milliárd forinttal, a Nyugdíjbiztosítási Alap 19,5 milliárd f orinttal járult hozzá. A költségvetési kiigazítás részeként a járulékszabályok szeptember 1jétől változtak, az év utolsó hónapjaiban elősegítve az államháztartási konszolidációt is. Év közben más változások is történtek. A központi költségvetés fokozottab b szerepet vállalt a kiadások fedezetének biztosításában. Ez abban is tükröződik, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap 112,7 milliárd forinttal megnövelt nyugellátási kiadásait teljes egészében a központi költségvetési támogatás emelése fedezte. A kiadási oldal legnagyobb előirányzatát a nyugellátási kiadások képezték, összegük 2006ban 2358 milliárd forintot tett ki, ami az alrendszer összes kiadásainak több mint 62 százaléka. A bruttó hazai termékhez viszonyított arány eléri a 10 százalékpontot. A nyugellátási kiadások a megelőző évhez viszonyítva 9,9 százalékkal nőttek, a módosított előirányzatot 3,3 milliárd forinttal haladták meg. A jelentős növekedést okozó tényezők a következők voltak. Januárban a törvényi előírások értelmében 4 ,3 százalékos nagyságú nyugdíjemelés történt, ami közel 3 millió ellátásra jogosultra terjedt ki. Novemberben a nyugdíjemelést meghatározó makrogazdasági paraméterek tervezettől eltérő alakulása miatt kiegészítő és visszamenőleges hatályú emelésre került s or. Ennek mértéke 1,2 százalék volt. Ebben az évben fejeződött be a tizenharmadik havi nyugellátás fokozatos kiterjesztése, ami azt jelentette, hogy 2006ban ezen a címen már egy teljes havi összeghez jutottak a nyugdíjasok. 2006ban megkezdődött a nyugdíj ak korrekciós célú emeléséről szóló törvény végrehajtása, ennek keretében megtörtént a 2006. január 1je előtt megállapított 50 százalékos mértékű özvegyi nyugdíjak 55 százalékos mértékre emelése. Ez az intézkedés közel 240 ezer főre terjedt ki. Az említet t
