Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Beszámoló a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről, valamint a Szülőföld Alap 2005-2006. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KELEMEN ANDRÁS, a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője:
628 költségvetési bizottság képviselője is szólt, nevezetesen: a szülőföldön való maradás fő célkitűzését és elősegítését, a nemzeti identitás megőrzését, a határon túli magyarság gazdasági tevékenységének támogatását, kulturális, oktatási, egyházpolitikai vagy egyházi tevékenységek segítését, de az informatikai tevékenység segítését, támogatását is. Akkor amellett, hogy mi pontosan tudtuk, és a határon túli magyar szervezetekkel konzultálva, részben persze vitatkozva is, támogatást is kaptunk, nagyon sok kétség is megfogalmazódott, különösen ellenzéki képviselő kollégáink részéről, azok a kétségek , amelyek szerint nem fog ez az alap működni, nem lesz megfelelő módon lehetőségük az érintetteknek, azoknak, akik számára ezt az alapot létrehoztuk, hogy megpályázzák, a pályázatokat elnyerjék, és fel is tudják használni. Azt gondolom, érdemes volt létreh ozni az alapot, érdemes volt a vitákat lefolytatni a határon túli magyar szervezetekkel, partnereinkkel, és javaslataiknak jó részét, hogy azt mondjam, jelentős részét be is emelni a Szülőföld Alapról szóló törvénybe, a működési szabályzatba, mert az előtt ünk levő beszámoló, amely a 20052006os tevékenységről szól, igazolja, visszaigazolja ezeknek a célkitűzéseknek a helyességét, és visszaigazolja, hogy a pályázatok minden területen elérték a céljukat, felhasználták és szolgálták ezeket az alapvető célokat . Megjelentek már a kezdetkor azok az elgondolások is, amelyek két határon túli közösséget különösen is kiemeltek, látván, hogy az elkövetkezendő években középtávon, hosszabb távon ezek a közösségek, nemzeti kisebbségek nagyobb nehézségekkel fognak küzdeni - a Kárpátalján és a Délvidéken élő magyar kisebbségre gondolok , hogy számukra vagy részükre prioritást kell biztosítani. Ez a későbbiekben kifejezetten hangsúlyt is kapott, és jelen pillanatban is prioritást élvez. Azt gondolom, nagyon fontos, hogy a S zülőföld Alap a Kárpátmedencei magyarság számára, a Kárpátmedencei magyarság újraegyesítése érdekében a határok megváltoztatása nélkül, európai keretek között teljesítette a célját az elmúlt években, és szolgálja azokat a közösségeket is, amelyek ma még ezen kívül vannak. És őszintén szeretném azt remélni, hogy szolgálja a Kárpátmedencén kívüli magyarság megmaradását, nemzeti identitásának megőrzését, intézményeinek támogatását, mindahhoz az igen kiemelkedő tevékenységhez hozzájárulva és ennek folytatásá t biztosítva, amelyet ma is végeznek NyugatEurópában vagy Európán kívül, az amerikai kontinensen vagy Ausztráliában, vagy akár azon túlmenően is. Tisztelt Ház! A külügyi bizottság megtárgyalta a törvényjavaslatot és az előterjesztést, a külügyi bizottság többségi szavazattal támogatja, elfogadásra ajánlja a tisztelt Háznak. Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Szabó Vilmos bizottsági alelnök úr. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a s zót Kelemen András képviselő úrnak. DR. KELEMEN ANDRÁS , a külügyi és határon túli magyarok bizottsága kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Mindenekelőtt én is köszöntöm a nemzettársak képviseletét a tisztelt Házban. Bizotts águnk megtárgyalta a Szülőföld Alap 20052006. évi tevékenységéről szóló beszámolót, és a határozati javaslat 8 ellenszavazatot kapott a Fideszfrakció részéről. Ennek okát a következőkben tudnám összefoglalni. Mint a vonatkozó törvények tárgyalásai során ismételten leszögeztük ennek veszélyét, megbomlott az országhatárokon kívül élő magyar közösségek támogatásának kialakult rendszere. Jó példa erre, hogy a Szülőföld Alap központosított működése mennyire ellentétben áll és mennyire kevésbé hatékony például a korábbi Illyés Közalapítvány alkuratóriumi rendszerével, amely társadalmi beágyazottsága révén az érintettek széles körű részvételével osztotta el a forrásokat, és még így is ki volt téve sok kritikának. A független stratégiai célalap elvi igénye a közve tlen kormányzati politikai irányításnál kötött ki, ahogy azt már a tanács elnökének kinevezése is jelezte. Ehhez járult az a kapkodó átgondolatlanság,
