Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár:
619 gyakorlat kezd kialakulni a gyülekezési jog kapcsán, amely azt mondja, hogy mindent sz abad, ami nem tilos. Ennek megfelelően a gyülekezési joggal való alkotmányos keretek között élés egyre inkább visszaélés kezd lenni, amely az alkotmányt álarcnak használja, hogy militáns céljai érdekében kibújhasson a jogkövető magatartás mindenkire egyfor mán vonatkozó követelménye alól. Az előbbiek alapján a Magyar Demokrata Fórum értetlenül áll az előtt, hogyan lehetséges az, hogy egyértelmű alkotmányos előírások ellenére hazánkban kettős jogrendszer vagy jogértelmezés van érvényben, amely fonák módon job ban bünteti a békés többséget, mint a zavargó rendbontókat. Ha ma Magyarországon valakinek ingere támad a törésre, zúzásra, köpködésre, utcakődobálásra, minden további nélkül megteheti, csak össze kell verődnie cimboráival, magára kell kanyarítani egy Árpá dsávos zászlót, és torkaszakadtából trágár szidalmakat kell zúdítani mindenkire, akiben ellenséget lát. Ehhez elég, ha vélt alkotmányos jogaira hivatkozik. Azt kérdezzük, miért nem veszi figyelembe a kormányzat az ország csendes többségének békére, rendre és félelem nélküli életre való jogait. A kormány tétovasága jóvoltából mára a gyülekezési jog alkalmazása eltorzult, a szélsőséges zavargók jóvoltából már egészen másra használják, mint ami az eredeti rendeltetése. A gyülekezési jog politikai érdekből tör ténő félreértelmezése elbizonytalanította a Belügyminisztérium megszüntetésével amúgy is politikai hátterét vesztett rendőrséget. Ma a rendőri vezető nem mer dönteni például a Kossuth téri rendezvény választási gyűléssé minősítésekor, az eljáró rendőr pedi g nem mer intézkedni. Sajnos, beigazolódtak a Magyar Demokrata Fórum már tavaly megfogalmazott balsejtelmei: ahelyett, hogy a jog uralkodna a politikán, a politika uralkodik el a jogon. Mi, konzervatívok azt valljuk, hogy a mindennapjaink biztonságát nem s zabad a politika patikamérlegén kiporciózni, ezért követeljük, hogy a bűnüldöző szervek és az igazságszolgáltatás a hatályos jogszabályok alapján lépjen fel a közterületeinken elharapózó, politikai köntösbe burkolózó erőszakkal szemben. Emlékeztetném a tis ztelt Házat, hogy az erőszakos cselekmények rendre csoportosan történnek. A csoportos elkövetéshez a jog minden esetben súlyosabb jogkövetkezményeket fűz. Enyhébb megítélésű bűncselekmények esetében általában 35 évig terjedő szabadságvesztéssel, míg súlyo sabb megítélésű bűncselekményeknél 28 vagy 515 évig terjedő szabadságvesztéssel szankcionálja a cselekményt a Btk. Az elmúlt év zavargásai során az előbb felsorolt csoportos bűncselekményekre számos példát láthattunk, a törvényben előírt szankciók azonba n rendre elmaradtak. A kérdés az, hogy mire föl ez a kivételezés. És a kérdés az, hogy a kormány és a rendvédelmi szervek mikor döntenek végre úgy, hogy a békés, az alapjogokat betartó emberek sokaságának az érdekeit fogja előnyben részesíteni a rendzavaró kkal szemben. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MDF soraiban és a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, frakcióvezető úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Igen, megadom a szót Kondorosi Ferenc állam titkár úrnak. DR. KONDOROSI FERENC igazságügyi és rendészeti minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Az ön szavaiból kicsengő aggodalmat teljes egészében értem, és sok vonatkozásban megalapozo ttnak tartom. A gyülekezési jog kitüntetett alkotmányos szerepével magam is egyetértek. Egy olyan kommunikációs, alkotmányos alapjogról van szó, amely az emberi méltóságból fakad, és amely valójában alkalmas és képes arra, hogy artikulálja a különböző véle ményeket és megjelenítse azokat. A gyülekezési jog valóban nem valósíthat meg bűncselekményt, bűncselekményre való felhívást. A jelenleg hatályos törvény is bőven ad eligazítást a jogalkalmazóknak. A kormány, érezve a jogalkotás iránti felelősségét, az elm últ évben elkezdett egy módosító javaslatot kidolgozni, amely pontosan arra irányult, hogy a jogalkalmazók számára nagyobb eligazodási terepet, nagyobb lehetőséget biztosítson. A cél nem ennek az alkotmányos alapjognak a korlátozása, hanem a
