Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 25 (92.szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF):
618 szolgáltatóknak. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, törvénymódosítás lesz szükséges - bár ezt is többször elmondtuk itt, e Ház falai között , amihez kérem tisztelettel képviselő úr támogatását, és hogy valóban oda tudjon jutni ez a 15 milliárd. Ha összeadjuk, akkor a 10 milliárd meg a 15, az ugyanaz a 25 milliárd, amiről beszéltem, tehát sem semmiféle ellentmondás, sem kommun ikációs zavar nincs. (9.20) Képviselő úr arról beszélt, hogy hogyan jönnek be pénzek. Hát nagyon egyszerűen: csökkent a potyautasok száma, 110 ezerrel több a járulékfizető. Több olyan ember van, aki korábban nem fizetett járulékot, és most megjelentek mint járulékfizetők, azaz jogosulttá váltak a biztosításra. Ez a bevétel egyik forrása. S mindenképpen bevételi forrás az egyéb intézkedések, az erős ellenőrzés hatása, ami mindenkit arra ösztönöz, hogy becsületesen részesedjék a közterhekből, mert csak így mű ködhet az egészségbiztosítási rendszerünk. Képviselő úr egy nagyon különös kérdést tett fel, mintha nem is itt ülne a Házban. Azt gondolom, nem lehet kérdés, hogy vane tisztességes elszámolás. Hát hogyne lenne, minden évben megtörténik, önök tárgyalják me g itt e Ház falai között, ez pedig nem más, mint a zárszámadási törvény. Az a zárszámadási törvény, amit az Állami Számvevőszék minden évben megvizsgál, minden évben véleményez, amihez önök minden évben hozzájutnak, és az a törvény, amelynek minden egyes s orát nagyon pontosan látják, sorról sorra, betűről betűre, hogy hogyan is állnak össze az államháztartás költései. Most éppen a 2006ost tárgyalják, a 2007es, tehát az idei évről szóló zárszámadás tárgyalására pedig jövőre ugyanúgy meglesz a lehetőségük, mint ahogy az idén is megvolt. Azt gondolom, fontos elérni azt, hogy senkiről és semmiről ne vonjunk le konklúziót anélkül, hogy nem néznénk meg a magyarázatot, hogy nem néznénk meg, mi van a történetek mögött. Sokkal fontosabb lenne, hogy örüljünk együtt annak, hogy csökkent a potyautasok száma, hogy nőtt a járulékfizetők száma, hogy végre egyensúlyban van az egészségbiztosítás, hogy végre nem mondható az egészségbiztosításra, hogy lyukas zsák, hogy végre hatékonyabban működik a rendszer. És kérem, hogy az örömön túl segítsék is a kormányt abban, hogy ugyanezt a stabil működést tudjuk fenntartani. Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, miniszter asszony. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentke zett Herényi Károly frakcióvezető úr, a Magyar Demokrata Fórum részéről: “Demokráciánk védelmében” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtá rsaim! A Magyar Demokrata Fórum konzervatív pártként az Alkotmánybírósággal összhangban vallja, hogy a gyülekezéshez való jog más kapcsolódó alapjogokkal együtt az egyik legfontosabb alkotmányos alapjogunk, és feltétlenül szükséges ezt az alapjogot védeni. Azonban, ha tüzetesen megvizsgáljuk az alkotmányunkat, illetve az Alkotmánybíróság állásfoglalásait, észrevehetjük, hogy a szabad gyülekezéshez való jog egyértelműen a békés célú megmozdulásokhoz való gyülekezési jogot takarja. A helyes jogértelmezés tehá t az, hogy kizárólag a békés gyülekezés élvezhet bármiféle alkotmányos védelmet. Nem békés célú vagy nem békés tevékenységgel megvalósított gyülekezést nem legitimálhat semmiféle vélt vagy valós politikai, közéleti vagy egyéb kiváltó ok, sérelem. A római e gyezmény is egyértelmű a tekintetben, hogy megengedi a gyülekezési jog korlátozását, többek között a nemzetbiztonság, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében. Sajnálatos, hogy ma egyes csoportok következetesen félreértelmezik a gyülekezési jog tartalmát, és a téves jogértelmezés már a politikai pártok körében is kezd elterjedni. Olyan baljós populista
