Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
592 Tehát ez a helyzet az önök megoldásával is. Lehet azt mondani, hogy a teljes megoldás az lenne, hogyha börtönbe zárnák a rasszista megnyilvánulások elkövetőit, de ennek részben alkotm ányjogi akadályai vannak, részben pedig az a józan felfogás, amelyet az előbb elmondtam, hogy azért verbális bűncselekmények, verbális cselekmények elkövetői mégsem egy tekintet alá esnek az erőszakos és tényleg erőszakra felbujtó személyek cselekményeivel . Amiért szót kértem, még az, hogy azt kérem, azt fontolják meg, hogy a törvényjavaslat ebben a formájában - de azt kell mondanom, nem is nagyon javítható ez a formája - számos okot ad a joggal való visszaélésre. Az előbb már próbáltam erre utalni, és most is ilyen példákat fogok mondani. Amikor a törvényjavaslat például világnézeti meggyőződés alapján kisebbségben lévőket véd, akkor vajon ki fogja megakadályozni azt, hogy történetesen egy rasszista - ne adj’ isten, antiszemita - arra hivatkozzon, hogy ő va lójában egy világnézetet képvisel? Önök jól tudják, hogy vannak az antiszemita irodalomnak olyan “termékei” - hogy így fogalmazzam , amelyek egész világképet rajzolnak fel az antiszemitizmusból, és képesek lesznek arra ezek az emberek - Magyarországon is vannak ilyen szerzők, hogy finoman így mondjam , hogy bebizonyítsák majd a bíróságnak, hogy ez egy világnézet, és ne tessék őket bántani a világnézetük miatt. Ez az egyik ilyen joggal való visszaélési lehetőség. A másik joggal való visszaélési lehetőség, hogy ki fogja azt eldönteni - utalt erre Csáky András egyébként , hogy valaki egy bizonyos csoporthoz vagy kisebbséghez tartozik. Ezt ki fogja eldönteni? Majd az, aki odaáll a bíróság elé - tehát a felperes , egyszerűen bevallásos alapon azt mondja, hogy én, kérem, ilyen vagy olyan vagyok, és engem ez sért? És a bíró egy ilyen esetben - mondjuk, identitásról van szó - tehetetlenül áll egy ellenbizonyítással szemben, mert hogyan lehet azt bizonyítani, hogy valaki, mondjuk, férfiként nőnek képzeli magát vag y nőként férfinak, és majd valaki azt fogja mondani, hogy ő meg szeretné bebizonyítani, hogy de ez nem így van. Tehát a joggal való visszaélésnek számos teret ad ez a törvényjavaslat, éppen ezért jogbizonytalanságot okoz, és éppen ez az, ami az alkotmányos aggályt felveti. Sejtem, hogy nem ezek a pereskedések lennének többségben. Valószínűleg, ha ez a törvény hatályba lépne - amit kétlek, de ha mégis hatályba lépne , akkor nem a joggal való visszaélésből lenne több, de előbbutóbb rájönnek arra, hogyan leh et nevetségessé tenni ezt az egész rendelkezést, hogyan lehet kifordítani, a törvényhozó eredeti szándékától eltéríteni. Ami pedig a bírói gyakorlatot illeti, a dolog lényege tényleg ott van, amire Salamon László emlékeztette önöket, hogy a polgári törvény könyv személyiségvédelmi fejezete azzal kezdődik, hogy tulajdonképpen nem határozza meg, melyek azok a cselekmények, azok a magatartások, amelyek sértik az emberi méltóságot, vagy melyek azok, amelyek személyiségvédelemre igényt indítanak, hanem egy példál ózó felsorolást ad. Tehát ez teljesen nyitott a polgári törvénykönyvben, és éppen ezért bármilyen cselekedetet végül is a bíróság ítélhet meg abból a szempontból, hogy ez sértie az emberi méltóságot vagy nem sérti. Ebből következik, hogy amit ide most leí rtak a törvényjavaslat beterjesztői, tulajdonképpen e cselekmények és magatartások alapján is pert lehet - és lehetett volna a múltban is - indítani. Én sem ismerem az egész bírói gyakorlatot, de meggyőződésem, hogy voltak már olyan perek, ahol például a S zanyi Tibor által elmondott és általam most nem idézett durva kifejezések voltak a per tárgyai, ilyen gyűlöletkeltő szavakat mondott az egyik fél a másik fél fejére. Tehát voltak ilyen perek, és ezekben így vagy úgy döntöttek a bíróságok. Tehát tévedés azt hinni, hogy a rasszista beszédet eddig nem lehetett peresíteni. Eddig is lehetett peresíteni, és eddig is voltak ilyen perek. De kérem, azt fontolják meg, hogy amikor mi a törvényjavaslat hibáira hívjuk fel a figyelmet, akkor ezt nem azért tesszük, hogy - Szanyi Tibor szavaival élve - valahogyan ezt itt elbizonytalanítsuk, vagy nem is tudom, hogyan fogalmazott. A lényeg az, hogy a törvényjavaslat nem alkalmas arra, hogy ebből törvény szülessen, hogy életbe lépjen; ezt sem a sértettek, sem a bíróságok nem f ogják tudni alkalmazni, minden marad a régiben. (21.30)
