Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT (Fidesz):
591 hova menjek. Kérem tisztelettel, igenis, ha jogs zabályban benne van, hogy ezt nem szabad, akkor onnantól kezdve még az intézkedő rendőr is fogja tudni a dolgát. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Áder János) : Répássy Róbert képviselő úr következik. (21.20) DR. RÉPÁSSY RÓBER T (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Ezen a késő esti órán ígérem, hogy megpróbálok nagyon visszafogott hozzászólást tenni, már csak azért is, mert másodszorra szólok hozzá, de annyit tudok mondani Szanyi Tibor képviselőtársamnak, hogy nagyon szemléletes volt az, ahogyan ön előadta ezt a kérdést. De azt próbáltam önökkel érzékeltetni, hogy a probléma megoldását azért csak meg kell vizsgálni szakszerűségi, jogszerűségi és alkotmányossági szempontból. Egyszerűen nem vagyok hajlandó - nem is tudom - megtenni azt, amit ön mondott, hogy tegyük félre az alkotmányossági érzékünket vagy az alkotmányos érzékünket. Nem tehetjük meg, törvényhozók vagyunk! (Dr. Szanyi Tibor: Nem érzéket, aggályokat.) Alkotmányos aggály. Törvényhozók vagyunk, és olyan törvényeket kell hoznunk, amelyek a Magyar Köztársaság alkotmányának megfelelnek. (Dr. Szanyi Tibor: Aggályos.) Csak azért tartom ezt fontosnak, mert az ön - hogy mondjam… - érzelmes vagy eléggé szemléletes felszólalásából számomra az tűnt ki, hogy ön azt hiszi, hogy ha a parlament elfogadja ezt a törvényjavaslatot, akkor bizonyos rasszista megnyilvánulások, bizonyos - ahogyan ön fogalmazott - zsidózás, cigányozás abba fog maradni, és egyszer és mindenkorra vége lesz. Először is, szerintem ez nincs így. Ön téved abban, hogy egy ilyen törvényjavaslattal meg lehet állítani ezt a folyamatot. Másrészt téved abban, hogy ez mondjuk, tőlünk fejlettebb demokráciákban nem létezik. Szerintem ön nálam jobban ismeri azokat az országokat, ahol ennél még sokkal szélsőségesebb rasszista me gnyilvánulások is vannak. Nem akartam ezt a témát idehozni, de mégiscsak megjegyzem, hogy Tom Lantos úr, amikor kifejtette a véleményét a Magyar Gárda tagjairól, akkor azért azt le kell szögeznünk, hogy Tom Lantos úr egy olyan ország törvényhozója, ahol eg yébként teljesen szabadon lehet rasszista kijelentéseket tenni, és teljesen szabadon működhetnek olyan szervezetek, amelyeket például Tom Lantos úr kifogásolt. Hogy ez miért van így, abba ne menjünk bele, nyilván részben történelmi, részben pedig kulturáli s okai vannak annak, hogy az Egyesült Államok a véleménynyilvánítás szabadságának meglehetősen szélsőséges álláspontjára helyezkedett, szemben, mondjuk, a németországi szabályozással, a német alkotmánnyal. Tehát e törvényjavaslat elfogadása nem jelentené a zt, hogy ezek a rasszista jelenségek megszűnnek. Nyilvánvaló - amire itt többen utaltunk , hogy ezek a rasszista megnyilvánulások csak akkor válhatnak perek tárgyává, tehát jogvédelmet csak akkor váltanának ki, ha ezek a megnyilvánulások emberi méltóságot sértő, lealacsonyító, megalázó módon hangzanak el. Egyéb esetekben azt kell mondanom, hogy bizony nem érik el azt a szintet, ahol a jog eszközei rendelkezésre állnak. Ez egyszerűen azért van így - és ezt Szanyi képviselőtársam fogadja el, legalábbis megpr óbálom önt meggyőzni arról , mert szavakkal nem lehet embert ölni. Ha szavakkal lehetne embert ölni, akkor természetesen - Bárándy Gergelyre is utalva - azonnal elő kellene húznunk a büntető törvénykönyvet, és bezárnánk azokat az embereket, akik ilyet ten nének. Tehát amikor Bárándy képviselőtársam azt mondja, hogy ez csak félmegoldás, mert valójában az igazi megoldás a büntető törvénykönyv módosítása és a gyűlöletbeszéd pönalizálása lenne, akkor szerintem azt nem veszi figyelembe, hogy nagyon sok mindenről azt gondoljuk, hogy a teljes megoldás egy keményebb szankció lenne. Ilyen például a halálbüntetés. Én nem, de sokan azt gondolják, hogy megfelelő bűncselekmények elkövetéséért a valódi megoldás a halálbüntetés lenne, de mégis vannak bizonyos akadályai ann ak, hogy a halálbüntetést Magyarországon visszavezessük a jogrendszerbe.
