Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (dr. Áder János):
583 emberi méltósághoz való jog mindenkit megillet, tekintet nélkül arra, hogy a többséghez vagy a kisebbséghez tartozik. Ez a szűkítés azonban más alkotmányos kérdést is felvet. Az, hogy az emberek meghatározott köre kisebbsége t képeze, vagy sem, nem dönthető el minden esetben egyértelműen. Jellemzően ez a helyzet az emberek világnézeti meggyőződése szerinti csoportosításnál. Kisebbségben vannake a hívők, vagy sem? Kisebbségben vannake a nem hívők, vagy sem? Ez a kérdés vélem ényem szerint hitelt érdemlően nem válaszolható meg. Itt ismét a bizonytalan jogfogalom problematikájával találkozunk, amely a jogbiztonság, ebből adódóan a jogállamiság követelményével nem egyeztethető össze. Elnök úr, elnézést kérek, körülbelül másfél pe rcnyi mondanivalóm van még. Elmondhatom egyben, vagy külön kérjek szót? ELNÖK (dr. Áder János) : Szerintem tartsuk be a Házszabályt, és egy újabb kétperces hozzászólás keretében tegye meg. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Akkor köszönöm, itt félbeszakítom, é s kérek mindjárt egy felszólalási lehetőséget. Köszönöm. ELNÖK (dr. Áder János) : Annak módja a gomb megnyomása. Várok türelmesen. Egy kétperces hozzászólás következik? Jó, akkor Salamon László következik. (Derültség.) DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Köszönöm, e lnök úr. Folytatva a gondolatmenetet, sajátos problémára mutatott rá az alkotmányügyi bizottságban Répássy Róbert képviselőtársam, amikor felhívta a figyelmet arra, hogy zsidó származású honfitársaink a nemzeti és etnikai kisebbségről szóló törvény értelmé ben nem tekinthetők nemzeti vagy etnikai kisebbségnek, így az értelmező rendelkezés számukra nem biztosít védelmet. A kormány képviselőjének erre adott válasza, miszerint az előttünk fekvő törvényjavaslat a nemzeti és etnikai kisebbség fogalmát nem közjogi értelemben használja, nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A törvény alkalmazása során nem lehet majd azt mondani, hogy a törvényben használt és a magyar jogrendben jogilag definiált fogalom nem érvényes, hanem ehelyett más, nem definiált értelmet kell tulajdon ítani a jogilag egzakt módon meghatározott fogalomnak. Ebben az esetben ugyanis a nemzeti és etnikai kisebbség fogalma értelmezhetetlenné válik. A jogbiztonsággal és a jogállamisággal ez sem egyeztethető össze. Vitathatónak tartjuk a felperesi legitimáció rendezését is. Bár valóban méltányolandó szempont a személyhez fűződő jogaiban sérelmet szenvedett személyeknek a gyalázkodókkal szembeni igényérvényesítés során történő kímélete, de a javaslat, lévén, hogy a sértetti kör nagy számú emberből állhat, a több szörös vagy akár a sokszoros perlés lehetőségét nem zárja ki, ami nyilvánvalóan nem cél. Ettől függetlenül is, a konstrukció általunk bírált egyéb hibáiból önmagából is következően az előttünk fekvő rendezés perek sorozatát generálná, nagyrészt olyan sérel mek alapján, amelyek bírói közbeavatkozást valójában nem kívánnának. A társadalmi közérzet ettől nem jobb, inkább rosszabb lenne, miközben a bíróságok munkaterhei értelmetlenül megnövekednének. Kérdés, hogy eljutunke idáig. A törvényjavaslat ugyanis meggy őződésünk szerint az előadottak okán nem fogja kiállni az alkotmányosság vizsgáját, amire előbbutóbb, vagy előzetes normakontroll, vagy ennek hiányában utólagos normakontroll keretében nyilvánvalóan sor kerül. A kifejtettekre tekintettel ebben a formában a törvényjavaslatot a Kereszténydemokrata Néppárt nem tudja támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az ellenzéki oldalon.) ELNÖK (dr. Áder János) : Bárándy Gergely képviselő urat illeti a szó.
