Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
584 DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen. T isztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdeném azzal, hogy jelentős előrelépésnek tekintjük ennek a törvényjavaslatnak a kormány által történő benyújtását, áttörésnek azonban mégsem. Jelentős előrelépésnek értékeljük azt, hogy egyáltalán a gyűlöletbeszé d, a gyalázkodás témakörében sikerült megfogalmazni egy olyan álláspontot, amivel mind a kisebbik kormánypárt, mind a kormány egyet tud érteni, akárcsak az MSZP frakciója. A törvényjavaslat valós megoldást kínál, kétségtelenül valós megoldást kínál a gyűlö letbeszéd valamilyen módon történő szankcionálására. Ami miatt mégis azt mondom, hogy áttörésnek nem értékelhető, annak oka az, hogy a mi meglátásunk szerint félmegoldás, ami e törvény elfogadásával meg tud születni. A mi frakciónk ugyanis továbbra is szük ségesnek tartja a témakörben a büntetőjogi fellépést, a büntetőjogi szankciók alkalmazását. Úgy gondoljuk, hogy az ilyen jellegű megnyilvánulásoknak, az ilyen mondatoknak, az ilyen kifejezéseknek van olyan társadalomra veszélyessége, amit a büntetőjogban s zabályozni kell. Úgy gondoljuk, hogy a társadalmi környezet, a közbeszéd olyanná vált, hogy ez a lépés indokolt. Hadd utaljak csak arra egyébként, hogy bár a Legfelsőbb Bíróság elnöke a polgári jogi szankció szükségességét helyezte előtérbe, Lomnici elnök úr is szükségesnek látta az ez ellen a sajnálatos társadalmi jelenség ellen történő fellépést. A köztársasági elnök úr kifejtette az Országgyűlés nyitó ülésén, hogy óv attól mindenkit, hogy a szabadságjogokat, a már elért szabadságjogokat korlátozza bizony os társadalmi változások mentén, bizonyos jelenségek mentén, illetve okán. Lehet vitatni ezt az álláspontot, lehet egyetérteni vele, lehet vitatkozni; lehet azon vitatkozni, hogy vajon sok idő elteltével, jelentős társadalmi változások mentén szabade jogs zabályt, szabade akár alkotmányt változtatni, módosítani. Nekem személy szerint meggyőződésem, hogy igen, hiszen a társadalmi változásokkal, a társadalom változásával változik a jogfelfogás is, és semmi probléma nincs azzal, ha ez esetleg az alkotmányban is megjelenik. Ez a törvényjavaslat azonban, ami most a parlament előtt fekszik, nem igényel semmiféle alkotmánymódosítást, sőt mi több, abszolút összhangban van az Alkotmánybíróság eddigi határozataival, és e tekintetben nem értek egyet ellenzéki képvisel őtársaimmal, hogy ez ne így lenne. Az alkotmánybírósági határozat, ahogy Hankó Faragó Miklós is utalt rá - nem egy, hanem talán mind a három , utal arra, hogy prioritást élvez az Alkotmánybíróság meglátása szerint a polgári jogi szabályozás. De már itt je gyzem meg azt, hogy a három határozatból kettő kifejezetten azt mondja, hogy nem zárja ki ugyanakkor az Alkotmánybíróság a büntetőjogi fellépés lehetőségét sem. De az biztos, hogy a polgári jogi szabályozásra kifejezetten utalnak az alkotmánybírósági határ ozatok. Rátérve a törvény lényegére vagy talán legfőbb erényeire. (20.50) Ahogy említettem, ez egy klasszikus, a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szankcionáló módosító javaslat, aminek nyilván az egyik legfőbb vagy talán az első helyen kiemelendő erény e, hogy nem kell meghatározott személy ahhoz, hogy a jogsértést meg lehessen állapítani, tehát nem kell meghatározott személy sérelmére elkövetni a jogsértést ahhoz, hogy szankcionálható legyen a cselekmény. Ez a gyűlöletbeszéd lényege. E körben utalok arr a, amit Répássy képviselőtársam elmondott, miszerint is sokkal jobb lenne az - legalábbis remélem, hogy jól értettem, és nem kívánok olyat képviselőtársam szájába adni, amit nem mondott el , jó lenne az, ha megkövetelné a jogszabály azt, hogy egy konkrét személyt is megsértsenek, beazonosítható legyen a személy a jogbiztonság okán. Nos, tisztelt Országgyűlés, akkor semmivel nem lépnénk előbbre, hiszen ez a lehetőség már most adott a személyiségi jogi perekben, de ilyen esetben egyébként már a hatályos jogs zabályok alapján föl lehet lépni, és büntetőeljárást lehet indítani rágalmazásért vagy becsületsértésért. Ami ehhez a pluszt adja, ami a lényege ennek a törvényjavaslatnak, talán az a leglényegesebb vonása, ahogy hangsúlyoztam, hogy nem kell ilyen konkrét beazonosítható személy, hanem egy csoportot ért verbális támadás esetén is alkalmazható a polgári jogi szankció. Ez a gyűlöletbeszéd lényege, hiszen a csoport gyalázásán
