Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 24 (91. szám) - A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP):
582 az érintett hívő közösségek számára lehetnek sértőek. De jelentie mindez feltétlenül az érintett közösséghez tartozók emberi méltóságának a sértését is egyben? Jelentie az emberi méltóság megsértését Mohamed képi ábrázolása, netán karikatúrája, a templom felé fenekét mutogató állatszobor felállítása, vagy olyan művészeti alkotások létrehozása, bemutatása, kiállítása, amelyek vallási értékeken élcelődnek, vagy más módon vallási érzé kenységet érintenek? Ha túlzottan tág körben határozzuk meg a szankcionálni kívánt megnyilvánulások körét - és meggyőződésem, hogy a törvényjavaslatban szereplő megfogalmazás ebbe a hibába esik , akkor a véleménynyilvánítás szabadsága vagy más szabadságjo gok alkotmányellenes korlátozásának útjára tévedünk. A véleménynyilvánítás szabadságának joga - mert hiszen a megnyilvánulások alapvetően a véleménynyilvánítás eszközét képezik - csak más alapjogok védelme érdekében, és mint azt az Alkotmánybíróság több dö ntésében hangsúlyozta, csak a feltétlenül szükséges mértékben és a kívánt céllal arányosan korlátozható. Zárójelben jegyzem meg, hogy ez a szabály minden alapjogi korlátozásra egyaránt vonatkozik. Az emberi méltósághoz való jog természetesen ilyen alapvető jog. Ugyanakkor a véleménynyilvánítás jogát általában korlátozni csak azért, mert a vélemények érzékenységeket sérthetnek, nem lehet. Ha ezt tesszük, akkor megsértjük az alkotmány 8. § (2) bekezdésében szereplő azon szabályt, amely szerint alapvető jog lé nyeges tartalma még törvényben sem korlátozható. Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy milyen jogági eszközöket veszünk igénybe egy adott alapvető jog korlátozásánál. Ha a büntetőjog eszközeivel történő korlátozás alkotmányellenesnek minősült, akkor a nnak fog minősülni a polgári jog eszközeivel történő korlátozás is. Téves ezzel kapcsolatosan az az érvelés, amely az alkotmányügyi bizottság ülésén a kormány képviselője részéről elhangzott, jelesül, hogy az Alkotmánybíróság polgári jogi eszközök igénybev ételének lehetőségére hívta fel a figyelmet, mintegy megengedhetőnek tartva a véleménynyilvánítás szabadságának a polgári jog eszközével történő korlátozását. Véleményünk szerint ugyanis az Alkotmánybíróság nem feltétlenül jogalkotási feladatra utal. A pol gári jogban jelenleg is adva vannak azok az eszközök, amelyek az emberi méltóság védelmét biztosítják anélkül, hogy a véleménynyilvánítás szabadságához való jog lényeges tartalmát korlátoznák. A sértő megnyilvánulás kifejezéssel azonban más alkotmányos agg ály is felmerül. Ez a fogalom ugyanis bizonytalan tartalmú és bizonyos mértékig szubjektív. Beletartozike ebbe a fogalomkörbe például az illendőség vagy a jó modor egyszerű sérelme, mondjuk az, ha valaki idősebb hölgyek életkorára célozgat? Talán emlékezn ek, mire gondolok. (20.40) Sértő megnyilvánuláse a köszönés vagy a köszönés fogadásának az elmaradása? Sértő megnyilvánuláse a puszta tapintatlanság? E néhány kérdés is elegendő annak illusztrálására, hogy a törvényjavaslatban említett értelmező fogalom nemcsak túlzottan tág, hanem, legalábbis jogi fogalomként, meglehetősen bizonytalan. Bonyolítja a helyzetet, hogy a sértés bizonyos értelemben szubjektív kategória is, függ az érintett érzékenységétől. Elég, ha példaként a társasági élcelődésekre hivatkozo m. Ki fogja adott esetben a sértő megnyilatkozás fogalmát értelmezni? Nyilvánvalóan a bíróság, és ezerféle esetben ezerféle döntés fog születni, az eljáró bíró személyes ízlésének, véleményének megfelelően. Lehetetlen lesz az egységes bírói gyakorlatot jog egységi határozatokkal kialakítani. Ha pedig politikai vonatkozású lesz a per tárgyává tett sérelem, akkor ilyen értelmezési bizonytalanságok mellett a bíróság szükségképpen politikai szereplővé lépne elő, ami nagyon szerencsétlen dolog lenne. Alkotmányjog i szempontból nézve megállapítható, hogy ez az értelmező fogalom nem felel meg a jogbiztonság követelményének, ami pedig a jogállam mellőzhetetlen velejárója. Külön problematikus a törvényjavaslatnak az az eleme, amely a szankcionálni kívánt magatartás ált al hátrányosan érintett személyi kört a társadalmon belüli kisebbségre kívánja szűkíteni. Az értelmező szabálynak ez az eleme sérti a jogegyenlőség elvét, diszkriminatív jellegű, hiszen nem lehet különbséget tenni a többséghez, illetve a kisebbséghez tarto zók emberi méltósága között. Az
