Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - Egyes szociális tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - BORSOS JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter): - KORÓZS LAJOS (MSZP):
444 fordítottját látjuk. A fordítottját látjuk azért, mert felemeli a településeknél a kötelező feladatoknak a lélekszám szerinti számát, és utána a jegyző hatáskörébe utalja a későbbiekben ellátható feladatokat. De erre a költségvetési forrás pillanatnyilag nem biztosított. Köszönöm szépen. (Csizmár Gábor: Ez teljes félre értés!) ELNÖK (Harrach Péter) : Borsos József kétperces felszólalása következik. BORSOS JÓZSEF (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg, képviselőtársam, idáig nem érdemes elmenni. Itt van előttem a T/3449. számú törvény, amit Kiss Péter szociá lis miniszter nyújtott be, és felraktak a parlament honlapjára. Ennek a törvénynek a szövegében, amiről ön beszél, ez nincs benne. Valószínűleg egy más anyagot kapott, vagy megkapta azt a jogszabálytervezetet, amiben majd miniszteri rendeletben vagy más mó don próbálják szabályozni ezt az összetételt, de az előttünk lévő törvénytervezetben ez nincs benne. De ha már itt tartunk: a mostani államigazgatási törvény eljárási szabályai szerint a jegyző bármikor igénybe vehet szakértőt, ha a saját apparátusában ezt az ügyet nem tudja eldönteni. Felesleges pluszpénzért, több száz millió forintot betervezve szakértőket igénybe venni olyanra, amire az apparátus kellően felkészült kell hogy legyen, és ilyen vizsgálatokat el tudjon végezni, ha már önök szükségesnek tartj ák ezt. Ezt a pénzt talán célszerűbb lenne arra fordítani, hogy a szociális otthonok vagy a szolgáltatások jobb minőségűek legyenek. Azt kérem képviselőtársamtól, hogy arról beszéljünk, ami előttünk van, és ne arról, amit önök mint a szocialista frakció ta gjai, tudhatnak és velünk nem osztanak meg. Köszönöm szépen. ELNÖK (Harrach Péter) : Korózs Lajosé a szó. KORÓZS LAJOS (MSZP) : Képviselőtársaim! Ha azt a kérdést tesszük fel, hogy ne legyen szükségletfelmérés, akkor a cél csak az, hogy bentlakásos intézmény eket építsünk minél többet? Mert ez a megoldás? Ugye nem. Ez a képlet hasonlít ahhoz, amikor elkezdtek nagyon sok hajléktalanszállót építeni, és azt láttuk, hogy évről évre több hajléktalanszállóférőhely létesül, és abban egyre több hajléktalan lesz. Tehá t ha jó sok szociális intézményt, bentlakásos intézményt építünk jó sok férőhellyel, akkor azokban jó sok idős ember lesz majd. De nem ez a kérdés, hanem az, hogy a szolgáltatásokat hogy tudjuk szétteríteni az országban. No de mit látunk? Azért kellett hoz zányúlni ebben a törvényben is a szabályozáshoz, mert azt láttuk, hogy a jómódú, gazdag önkormányzatok közvetlen környezetében jöttek létre a szolgáltatások. Bár az igények mindenhol megjelentek, de a szolgáltatások mindig ott koncentrálódtak, és pont azok hoz nem jutottak el, akiknek a legnagyobb szükségük lett volna rá. Ha arról beszélünk - amire Nyul doktor és Vojnik képviselőtársam is célzott , hogy a bentlakásos intézményekbe bekerültek kétharmada nem vett részt semmilyen alapellátási gondozásban, vagy ilyen szolgáltatást nem vett igénybe, akkor a feje tetején áll a rendszer, mert ahhoz, hogy valaki naponta egyszer kapjon meleg ételt, meg reggelit és vacsorát, nem kell betenni őt idősotthonba, hanem meg kell oldani az étkeztetését. Ha valaki nem érzi ma gát biztonságban, és szükség van egy diszpécserközpontra meg egy szociális munkásra, aki ki tud menni hozzá, ha a karperecet megnyomja, és nagyjából azt is tudni fogja, mert a szoftverek erre már alkalmasak, hogy nagy valószínűséggel mi lehet a baja - maga s a vérnyomása vagy éppen alacsony, és elájult , akkor erre van szükség. Akkor nem a bentlakásos intézmények férőhelyét kell növelni, hanem abból a forrásból nagyságrendekkel több embert tudunk az alapellátásban ellátni. Köszönöm szépen.
