Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 10 (118. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZÉP BÉLA (MSZP): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz):
4136 ellentétesen is - a szabályokat. Az egyik ilyen eset, amikor az ellenzék a 2006os kormányalakításkor hozzájárult az alkotmánymódosításhoz. Az alkotmány 34. § (2) bekezdése felhatalmazta a kormányt, hogy kétharmados törvényben szabályozandó kérdésekben is feles döntést hoz zon akkor, ha a kormányzati szerkezetátalakítás miatt egy adott szervezet nevének megváltoztatása szükséges. A kormánypártok ugyanakkor ezzel a felhatalmazással a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalokat érintően olyan törvénymódosítást terjesztettek elő , amely nemcsak a hivatal nevét, de az illetékességi területét is megváltoztatta. Mi ezt akkor kifogásoltuk, de a törvény megalkotásakor nem vették figyelembe, és néhány hete döntött az Alkotmánybíróság, hogy a törvényesség ebben az ügyben helyreálljon, te hát visszaálljon az eredeti rend. Hasonlóan másként értelmezték a törvény megalkotásakor a szabályokat a jelenlegi kormánypártok a rendészeti panasztestület létrehozásakor, mint annak megválasztása időszakában. Ezért van az, hogy bár az Országgyűlésnek tör vényi kötelezettsége lenne a rendészeti panasztestület még idei létrehozására, azonban a tagok megválasztására a mai napig nem került sor, s ezen a helyzeten az sem fog változtatni, hogy utóbb az ügyben a frakciók konszenzusra jutnak, ez a konszenzus ugyan is már nem a törvény megalkotásakori konszenzust fogja tükrözni, hanem egy, a kormánypártok által kikényszerített, nevezzük úgy, új konszenzust. Mindezek miatt véleményünk szerint csak olyan alkotmánymódosítás támogatható, amely nemcsak rövid távú politika i konszenzusnak felel meg, hanem hosszú távon is olyan garanciális szabályokat tartalmaz, amelyek biztosítják az önkormányzati autonómiát. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Kovács képviselő úr. Megadom a szót Szép Béla képviselő úrnak, MSZP. DR. SZÉP BÉLA (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság által előterjesztett, az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat megítélésünk szerint az önkormányzati alapjogot az alkotmányban meghatározott módon nem kiüresíti, hanem egy olyan korlátozást kíván bevezetni, amely a hatékony és jó színvonalú hivatali munka feltételeit kívánja megteremteni. Úgy ítéljük meg, hogy a Kovács Zoltán képviselőtársam által előadot t aggályok tartalmilag nem megalapozottak, hiszen a módosítás nyilvánvalóan az önkormányzati törvényt érinti, melynek a módosítására és elfogadására csak kétharmados többséggel kerülhet sor. Mindezeket figyelembe véve az MSZP frakciója támogatja a módosítá s elfogadását, és kéri, hogy a Ház valamennyi frakciója fogadja azt el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Kovács Zoltán képviselő úrnak, Fidesz. DR. KOVÁCS ZOLTÁN (Fidesz) : Tisztelt Orsz ággyűlés! Nem véletlenül javasoltam a módosító indítványomban kétharmados szabályt, mert ha az le van írva, akkor azt utóbb nem lehet átértelmezni, mint ahogy abban a példában, amit néhány perccel ezelőtt elmondtam, egyszer már megtörtént, és egy jó fél év vagy háromnegyed év után az Alkotmánybíróságnak kellett döntést hozni a tekintetben, hogy visszaálljon a törvényes rend. Azt, hogy ne lehessen utólag - fél év, egy év vagy két év múlva - másképp értelmezni, mint a mai helyzetre vonatkozó tényállást, a két harmad garantálja. Jauernik elnök úrnak elmondtam az előzetes egyeztetés során - hiszen mégiscsak egy alkotmánymódosításról van szó, ahol van értelme egyeztetni , az is lehetséges - megítélésem szerint ez a rosszabb változat , hogy miután ezt az alkotmán ymódosítást minősített többséggel elfogadja az Országgyűlés, az is bekövetkezhet, hogy a jelenlegi regionális közigazgatási hivatalok egy hivatali szervezetet létrehoznak, hiszen a törvényben az szerepel, hogy a törvény keretei között létre lehet
