Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 10 (118. szám) - Almássy Kornél (MDF) - az oktatási és kulturális miniszterhez - “Retúrjegyet a tudásnak” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár:
4086 Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! Tiszt elt Képviselőtársaim! A huszonhetek Európájában kirajzolódni látszanak az új szellemi és kulturális erőviszonyok, a következő évtizedben nagyjából el fog dőlni, hogy a nagy európai munkamegosztásban milyen tevékenységek fognak egyegy országban koncentráló dni. Ha nem húzunk bele, a felelőtlen magyar politikának köszönhető hanyatlás konzerválni fogja Magyarország hátul kullogását. Az elmúlt másfél évtizedben javítottunk a statisztikán, már ami a diplomások számát illeti. Alig van város Magyarországon, ahol v alamilyen egyetemi képzés ne lenne. Logikusan ebből az következne, hogy jelentős mennyiségű tudás halmozódott fel. Ennek azonban semmiféle jótékony hozadékát nem látjuk, a diploma lassan kevesebbet ér, mint egykor az érettségi. Egyetemi tanárok kongatják é vek óta a vészharangot, a felsőoktatás a tömegtermelésre állt át, rohamosan csökken a színvonal, jelentős állami ráfordítással diplomás munkanélkülieket képzünk. Ugyanakkor vannak olyan jól képzett, tehetséges és mobilis fiatalok, akik éltek és élnek a kül földi tanulás lehetőségeivel, tudásukat valamelyik jó nevű külföldi intézményben gyarapítják. Azonban ennek előnyei a társadalom számára csak akkor érvényesülhetnek, ha a szellemi tőke itthon is hasznosul. Nem látjuk a kormányzat részéről az elszántságot a szellemi értékmegőrzésre. Egy olyan országban, ahol köztudottan annyi kiváló elme van, mint Magyarországon, vigyáznunk kell arra, hogy az érték ne kallódjék el, hanem itthon érvényesüljön. Márpedig ha a nemzetközi tudást és tapasztalatot szerzett fiatalok nem érzik úgy, hogy itthon a tudást megbecsülik, nem fognak hazatérni. Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, hogy milyen lépéseket tesz a minisztérium a diplomásmunkanélküliség megfékezésére, összehangoljae a diplomások végzettségét a munkaerőpiaccal, a főiskolaiegyetemi képzési szakok lehetőségeit a munkaerőpiaci lehetőségekkel. És vajon vane valamilyen koncepciója arra a kormányzatnak, hogy visszacsábítsa azokat a fiatalokat, akik külföldön végezték a tanulmányaikat? Kérem válaszát. (Taps az ellenzé ki padsorokban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Arató Gergely államtitkár úrnak. ARATÓ GERGELY oktatási és kulturális minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Képviselő úr azokat a kérdéseket teszi fel, amelyek valóban az ország jövője és a felsőoktatás jövője szempontjából sorsdöntőek, lényegesek, fontosak. Hiszen amikor arról beszélünk, hogy a magyar felsőoktatás egyébként nemzetközi szervezetek által is elismert módon jel entős mennyiségi fejlődésen ment keresztül az elmúlt években, és azon vitatkozunk, szükség vane arra, hogy ez a fejlődés folytatódjon, hogy mind tovább növekedjen az egyetemi hallgatók száma, vagy esetleg inkább arra lenne szükség, hogy ha óvatosan is, de valamelyest csökkenjen az egyetemi hallgatók aránya, és itt mindenfajta összehasonlításokat végzünk, akkor gyakran elfeledkezünk egy nagyon fontos kérdésről. Ez pedig az: talán nem is az a legfontosabb kérdés, hogy egyegy korosztálynak hány százaléka jár államilag finanszírozott vagy éppen költségtérítéses képzésben felsőfokú oktatási intézménybe, hanem a leglényegesebb az, hogy akik a felsőoktatásban tanulnak, ott milyen teljesítményt nyújtanak, milyen képzési területen tanulnak, és amit megtanultak, azt hogyan tudják hasznosítani. Az elmúlt években az új felsőoktatási törvénnyel és az ehhez kapcsolódó további lépésekkel arra törekedtünk, hogy erősítsük a felsőoktatásban a minőségi elvet, sokfajta intézkedéssel, többek között a Magyar Akkreditációs Bizott ság függetlenségének növelésével, azzal a lépéssel, ahol a hallgatók választása alapján dől el, hogy mely intézményekben veszik igénybe az állami szolgáltatást. És bizony a minőség javítása, a hallgatók érdekeltté tétele a legfontosabb célja a képzési hozz ájárulás, a tandíj bevezetésének is. Az is nagyon lényeges, amit képviselő úr mond, tudniillik hogy tudományterületenként is válogatni kell, mert egyes területeken, különösen a műszaki területeken, a természettudományban
