Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. szeptember 18 (90. szám) - A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
393 szabályozást; a jogbiztonság növelése érdekében szükséges felülvizsgálni az engedélyezésre vonatkozó szabályozást, valamint megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy a föld méhében rejlő, a jelenlegi feltételekkel nem gazdaságosan kitermelhető erőforrásokat hogyan lehet vonzóvá tenni és a kitermelést ösztönözni. Ebben a felsorolásban szándékosan a végére hagytam a törvényjavaslatnak talán a legfontosabb, a bányajáradék mértékének a megemelésére vonatkozó rendelkezéseit. Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslatnak a pontosító, jogharmonizáló rendelkezéseivel kapcsolatban lényegesebb vita lesz, mint a bányajáradék mértékének a megemelésére vonatkozó rendelkezések kapcsán. Ezé rt az előbbiekkel kapcsolatban nem kívánom megismételni az előterjesztői expozéban elhangzottakat, az utóbbival kapcsolatban azonban nézzük meg, képviselőtársaim, miben is áll a bányajáradék emelése. A törvényjavaslat 12ről 30 százalékra emeli a kőolaj és a földgáz kitermelt mennyisége után fizetendő bányajáradékot. Ennek oka a törvényjavaslat indoklása szerint a kőolajárak és természetesen a földgázárak várakozáson felüli, tartósan magas árszintjének a kialakulása. A bányajáradék nem emelkedik, 12 százalé k marad a nagy mélységű, 4 ezer méternél mélyebb, nem konvencionális eljárással kitermelt földgáz, így például a Makóiárokban található földgáz, valamint a magas inertgáztartalmú földgáz esetében. A törvényjavaslat e rendelkezéseivel kapcsolatban annyi má ris látszik, hogy az ágazati szereplők egyhangúlag elutasítják a rendelkezésnek ebben a formában való bevezetését. A gazdasági és informatikai bizottsági ülésen ellenzéki képviselőtársaimnak is kifogásuk volt a rendelkezések ellen. Úgy gondolom, hogy a bán yajáradék mértékének megemelésével kapcsolatban több szempontot szükséges végiggondolnunk és megvizsgálnunk: a bányajáradék célját, a hazai természeti energiaforrások kiaknázásának szükségességét és ezeknek a gazdaságra gyakorolt hatását, valamint a világb an bekövetkezett egyéb, a kőolaj árának az emelkedésével kapcsolatos változásokat. A bányajáradék célja teljesen egyértelmű: a központi költségvetés bevételeinek a növelése. Úgy gondolom, hogy teljesen érthető törekvése az államnak, hogy a föld méhében, ál lami tulajdonban lévő kincsek kitermelésével tulajdonjogot szerző vállalkozó megfelelő mértékű járadékban részesítse a költségvetést. Így volt ez már egészen a középkortól kezdődően. Úgy gondolom, hogy az állami vagyonnak minősülő természeti kincseknek a b ányavállalkozó részére történő tulajdonba adását ellenzéki képviselőtársaim is helytelenítenék, és mi sem szeretnénk ezt tenni. Véleményem szerint akkor járunk el helyesen, ha a bányavállalkozó által kitermelt szénhidrogénekből eredő nagyobb haszonból az á llam is nagyobb mértékben részesedik. Látnunk kell, hogy a Magyarországon beruházó vállalatok az üzleti terveiket a legpesszimistább változatban is 50 dolláros olajárral tervezték, azaz egyetlen vállalkozás sem számolt 70 dollár feletti kőolajárral. A bány ajáradék mértékének emelésével az állam és közvetve a lakosság is nagyobb mértékben kíván részesedni a nagyobb mértékű bányavállalkozói haszonból. A kőolaj árának emelkedése miatt a bányavállalkozók bevétele az 50 dolláros olajárhoz képest 70 dolláros ársz intnél 17,6 dollárral nő, míg az állami bevétel mindössze 2,4 dollárral. A törvényjavaslat által bevezetni tervezett 30 százalékos mérték mellett a vállalkozásoknak még így is több bevétele lesz a 70 dolláros olajárszintnél, mint 50 dolláros olajár mellett a 12 százalékos bányajáradékmérték alkalmazásának az esetében. Fiskális oldalról tehát véleményem szerint teljesen logikus a bevételt növelő szabályozási módosítás bevezetésének az igénye. A bányajáradék mértékének megemelésével kapcsolatban ugyanakkor f igyelembe kell vennünk azt is, hogy a hazai kitermelés esetenként gazdaságtalanná válhat a kismértékű előfordulások és a csökkenő készletek miatt, Magyarországnak pedig az is érdeke, hogy a föld mélyében lévő energiaforrások minél nagyobb mértékben kerülje nek kitermelésre és felhasználásra. Ugyanakkor szükséges figyelembe venni azt is, hogy a kitermelések elmaradásának milyen gazdasági következményei lehetnek a bányajáradékbevételkieséstől kezdve a munkahelyteremtés elmaradásáig. A megoldást itt is meg kel l találnunk, képviselőtársaim, a törvényjavaslat tárgyalásának a során. Úgy gondolom, nem járható út, hogy a bányajáradék mértéke változatlan
