Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 3 (116. szám) - Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - PODOLÁK GYÖRGY (MSZP):
3891 A beadott módosító javaslatokról szólnék, elsősorban arról, ami a legnagyobb vitát váltotta ki az általános vita alkalmából, ez az a módosító javaslat, amely a felelősségről szól, tehát az üzembentartói objektív felelősségről. Valóban a törvény félreérthető, nem pontos definíciókkal szolgál ez a szakasz, nem gondolták végig kellőképpen az előterjesztők, hogy ez milyen gondokat generálhat. A beadott módosító javaslat, amely a 14. és a 20. bizottsági ajánlásként szerepel, kizárja a kétszeres bírságolást, így pénzbírságot kizárólag az üzemben tartó, illetve az okirat alapján használó fizet, és a pontokat természetes en a gépjárművezető fogja megkapni. De ennek feltétele - és ez a módosításban kellőképpen körül van írva , hogy amennyiben az üzemben tartó a gépjárművet valamely személy használatába adja, erről teljes bizonyító erejű magánokiratot kell kiállítani. Ez vo natkozik elsősorban a tehergépjárműre és nem a saját tulajdonú gépjárműre. Nyilván ez a személygépkocsiknál ilyen értelmű megközelítésben nem okozhat gondot, hiszen ha valakinek egy személygépkocsi van a tulajdonában, és azt a családtagjának vagy bárkinek odaadja, és ezzel közlekedési vétséget követnek el, akkor a tulajdonos köteles ezért felelni, hiszen az a törvény egyik célja, hogy épp azt a lehetetlen állapotot szüntessük meg a magyar utakon, hogy ha valakit elkapnak gyorshajtásért vagy egyéb módon, ele ktronikusan elkapnak, abban az esetben letagadhatja, mondhatja, hogy nem ő vezetett, és a családtagja ellen nem köteles vallani, ezért a büntetések jelentős részére nem kerül sor. A törvénynek ezzel a szakaszával a lehetőség adott arra, hogy az elkövetőt a tulajdonos valami útonmódon rendezze el személygépkocsinál. Természetesen 3,5 tonna és azt meghaladó gépjárműveknél, ahol egy kamionparkra kell gondolni, ott a megfelelő feltételeket, tehát magánokirat témájában is ki kell állítani. Tehát teljesen egyért elművé válik a beadott módosító javaslat alapján az üzemben tartó és a vétséget elkövetőnek a személye, tehát a kettős büntetés nem jön létre. A másik ilyen jelentős témakör a törvényen belül az úthasználati díj beszedése és ellenőrzése. Itt több módosító javaslat foglalkozik ezzel az általunk beadottak közül, a 34. és a 39. bizottsági ajánlás. A legfontosabb megállapításai ezeknek a módosításoknak, hogy a jövőben az ellenőrzést a közlekedési hatóság végezze. Ezt a tevékenységet magánvállalkozásba nem látju k célszerűnek kiadni. A harmadik ilyen témakör, amely jelentősen érinti a közúti fuvarozást, ez annak az átvétele, amit az EU tanácsi rendelet 6. és 9. cikkelye tartalmaz - ez a bizottsági ajánlás 5. pontját é rinti , ahol a javaslattevő egy az egyben átvette az ajánlást, tanácsi rendeletet az EUból, amely azt eredményezné, hogy minden egyes fuvarozási ágban, jelen esetben a Voláncégeknél és a buszvezetőknél is olyan szigorú rendszabályokat írna elő a pihenés re, amely lehetetlenné tenné, hogy a jelenlegi rendszerben, most a Volánbuszokra veszem a példát, működőképességet biztosítani tudjanak. Tehát ebben a módosításban lehetőséget adunk arra, hogy az 50 kilométer alatti közlekedésben részt vevő - útvonalnál n em hosszabb szakaszt megtevő - gépkocsivezetőknél a pihenőidő másként kerüljön kiszámításra, úgy, ahogy a kollektív szerződések és a magyar törvények is ehhez kellő keretet nyújtanak. Megjegyezném, hogy ha ez a szakasz végrehajtásra kerülne, ami előterjesz tésre került, körülbelül 2030 százalékkal kellene növelni a gépkocsivezetők számát, és ez jelentős veszteséget okozna ezen fuvarozó cégeknek. A harmadik elvi álláspont, amelyet több módosító javaslattal, az 1., 2., 29., 32., 36. és az 56. ajánlási pontban tettünk meg, arról szól, hogy szeptemberben a parlament elfogadta a nemzeti vagyongazdálkodással kapcsolatos törvényt, ennek alapján a Vagyongazdálkodási Tanács hatáskörébe tartozik az állami vagyon hasznosításával, elidegenítésével, megterhelésével kapcs olatos ügyekben való döntés. Ezért a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó állami vagyont közvetlenül vagy polgári jogi szerződések útján hasznosítja. Ezzel teljesen egyértelművé tettük, hogy a vagyontörvénynek ez a törvé ny is megfeleljen, hiszen az utak, az utak alatti földek és a hozzá tartozó egyéb berendezések a Kincstár tulajdonában vannak, tehát a vagyonkezelő Zrt.nek itt mindenféleképpen jogosítványai vannak, és ettől eltekinteni nem lehet, hiszen egységes vagyonke zelést kell megvalósítani.
