Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. december 3 (116. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény, valamint az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény ... - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP):
3869 vonatkozik, az alkotmányról szóló törvénymódosítás részletes vitájában nem fogunk rés zt venni az általam említett okokból. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szólásra jelentkezett, és megadom a szót Wiener Györgynek, az MSZP képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr! DR. WIENER GYÖRG Y (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Nyilvánvaló, hogy a Ház döntő többsége számára ez a vita első közelítésben nem tűnik túlzottan jelentősnek, pedig alapvető problémáról van szó, olyanról, amely a köze lgő népszavazással kapcsolatos, ma tisztázatlan jogi kérdéseket is rendezni próbálja. Nem véletlen, hogy az Alkotmánybíróság nemrég döntött ebben a kérdésben. A 27/2007. alkotmánybírósági döntés egyébként felülbírálja az Alkotmánybíróság 64/1997. határozat át, kimondva ezzel az új döntéssel azt, hogy egyértelműen szabályozni kell, mennyi ideig köt egy népszavazás, mennyi időn keresztül nem gyakorolhatja a parlament törvényalkotási hatáskörét saját parlamenti elhatározása, akarata alapján. És az is döntést ig ényel, hogy egy adott tárgykörben a népszavazási moratórium intézménye hogyan működik, hány éven belül nem lehet egy adott kérdésben ismét népszavazást kezdeményezni. Jelenleg is az Alkotmánybíróság előtt fekszik két olyan népszavazási kérdés, amely korább an tárgya volt referendumnak, és az Alkotmánybíróság felfüggesztette ezeknek a kifogásoknak az elbírálását. Tisztelt Képviselőtársaim! Vitatnám Salamon László felfogását, amely szerint az alkotmánymódosító törvényjavaslat nem megalapozott, nem pontos, és m ás megoldásra is lehetőség nyílik. Tudniillik itt a kötőerőről kell dönteni, és nem jó megoldás az, ha az alkotmány, a törvény módosításával kapcsolná ezt össze, ugyanis amennyiben egy népszavazás nyomán új törvényt kell alkotni, vagy törvényt kell módosít ani, és ez megtörténik, akkor ennek időpontjától számítsuk, mondjuk, a két évet vagy akár a három évet, vagy akár ennél hosszabb időtartamot is. Ennek az az oka, hogy a népszavazás tárgya lehet egy meghatározott törvény annullálása is. És amennyiben a néps zavazás abrogatív jellegű, nincs arra lehetőség, hogy egy meghozott törvény elfogadásától számítsuk a határidőt. Tehát egy rendkívül kazuisztikus szabályozás elégítené ki azt a követelményt, amelyet Salamon képviselőtársam mondott, az 1989. évi XVII. törvé ny sem ezt a megoldást választotta. Az a célszerű, ha az alkotmány egyértelmű, rövid, konkrét szövegeket, nem pedig kazuisztikus megoldásokat tartalmaz. Elkerülhetetlen az egyébként, tisztelt képviselőtársaim, hogy megoldjuk ezt a problémát, és nagyon mást nem fogunk tudni összehozni, mint ami jelenleg előttünk a törvényjavaslatban megtalálható. (19.30) Tisztelt Képviselőtársaim! Azért nem folyt részletes egyeztetés az alkotmánymódosításról, mert úgy fejeztük be az ötpárti tanácskozásunkat, hogy minden párt jelzi, hány év legyen az az iksz év, ameddig a kötőerő, illetőleg a népszavazási moratórium érvényesül. Azt kellett tehát a minisztériumnak megvárnia, hogy az egyes pártok jelezzék az álláspontjukat. A magam részéről - mint ezen tárgyalások résztvevő je - közöltem a minisztériummal, hogy a Szocialista Párt a kétéves moratóriumot, illetőleg a kétéves kötőerőt támogatja, de ha más politikai pártoknak az az álláspontjuk, hogy ez legyen hosszabb időtartam, ez sem elfogadhatatlan, lehet akár három év is. En nél konkrétabb, ennél cizelláltabb álláspontot nem lehet ebben a kérdéskörben megfogalmazni. Azt talán pozitívan értékelhetjük, hogy a választási eljárási törvény módosítása kapcsán mind a Fidesz, mind a KDNP álláspontja valamelyest megengedőbb. A mostani szabályozás számtalan joghézagot kiküszöböl, számtalan visszaélés lehetőségét kizárja. Meg kell ragadni az alkalmat arra,
