Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 28 (115. szám) - A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
3730 szoftvergyártásnak hihetetlenül sok tapasztalata volt az ellentmondásmentes rendszerek fölépítéséről és többek között a modulrendszer alkalmazásáról. Sajnos ezt akkor a zömmel jogászokból álló parlamentben nem lehetett kellően érvényesíteni. Tö lgyessy Péter volt az, aki jogászként ezt teljes mértékig átérezte. De úgy látom, hogy 17 évvel később változatlanul fönnáll ez a probléma, hogy miért nem lehet kidolgozni törvénykezési modulokat, amelyek minden törvényben ugyanazok, például a kézbesítésne k a rendje, például az összeférhetetlenség kérdése és így tovább. És áttekinthetőbb lenne a jogrendszerünk. A másik pedig, konkrétan ezzel a törvényjavaslattal kapcsolatban kérdem azt, milyen esetleges lehetőségünk van arra, hogy ezt a három hónapos jogves ztő határidőt valamilyen módon föloldjuk. Hiszen ahogy Hankó Faragó Miklós is említette, ma nagyon életszerű, hogy emberek külföldön vállaljanak munkát, vagy hosszabb ideig külföldre mennek; mi a biztosíték, hogy az alatt az idő alatt nem történik velük ol yan injúria, amelyet már később nem tudnak semmilyen formában sem orvosolni? Ezzel együtt nagyon fontosnak tartom a törvényjavaslat megszavazását és meghozatalát, és úgy gondolom, ha lehetséges módosító indítvánnyal reparálni ezt az előző problémát, akkor ennek nagyon örülnék. Köszönöm szépen. (Dr. Hende Csaba tapsol.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra jelentkezett, és megadom a szót Horváth Jánosnak, a Fidesz képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. DR. HORVÁ TH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az én hozzászólásomat, megjegyzéseimet egyetlen témára összpontosítanám. Erről nem volt eleddig szó, nevezetesen a törvényjavaslat 9. §a vámorgazdaság alcímmel szépen ki van emelve, idézőjelbe is van tév e, valamit olvasunk is róla, ami engem igen meglep, és úgy érzem, nem hagyható szó nélkül, vagy ha szó nélkül hagyjuk, akkor majd megmarad valamikor későbbre, és valakik elcsudálkoznak rajtunk. (12.00) Nos, miről is van itt szó? Tisztelt Ház! A törvényjava slat szabálysértésekről szól, és egyebek között megemlíti azt, hogy a vámorgazdaság is szabálysértés lehet. Persze, valóban. Azonban ha azt mondjuk, hogy értékre tekintet nélkül 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, akkor hol az arányérzék? Ha valaki a zsebében behoz valamit, aminek a határon való áthozatala történetesen illegális, vagy igen jelentős, tehervonatmennyiségű portékát hoz be, az egyaránt 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható? Mert így szól a törvény szövege: értékre teki ntet nélkül 100 ezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Értem én azt, hogy valaki majd azt mondja, hogy ez az egész dolog, a vámorgazdaság manapság, a szabad kereskedelem világában már valami idejét múlt, elavuló dolog. Magyarország része az Európai Uniónak, vidáman jöhet Csehországból, Ausztriából vagy a huszonvalahány ország bármelyikéből az a termék, nincs vám. Valóban így van ez? Vagy mégsem? Persze az érvelés továbbmegy majd, mondván, a szabad kereskedelem a szándék, a cél, és az Európai Unió az az intézményrendszer, amit kívánatosnak tartunk, és ebben élünk. Viszont ugyanakkor - nem viszont, hanem párhuzamosan - vámszabálysértés elképzelhető. Hogyan? Először is gondoljunk arra, hogy az Európai Unióban van huszonvalahány ország, az Egyesült Nemzet ek Szervezete - amelyik szuverén államokat tart számon - pedig száznyolcvanvalahány országból áll. Az azokból az országokból behozott tárgy más vámeljárás, meggondolás alá kerül. De akkor nem kellene ezzel foglalkozni, tisztelt kormány, aki ezt a javaslato t idehozta hozzánk? A vámszabálysértések minősége, súlya olyan sokféleképpen változhat - a felszólalásomat is ezzel kezdtem , ami figyelmet érdemel, és ezt ebben a törvényjavaslatban, ennek a mellékletében vagy
