Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 19 (111. szám) - Herényi Károly (MDF) - a pénzügyminiszterhez - “Biztos, ami biztosi jelentés?” címmel - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - HERÉNYI KÁROLY (MDF): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter:
3286 ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Herényi Károly, az MDF képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: “Biztos, ami biztosi jelentés?” címmel. A képviselő urat illeti a szó. ( Folyamatos zaj. - Csenget.) HERÉNYI KÁROLY (MDF) : Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Baumagügyről számos alkalommal beszéltünk a parlamentben, megnyugtató előrelépés azonban a károsultak ügyében még nem történt. A múlt hónapban arra kérte m pénzügyminiszter urat, hogy saját hatáskörében gondoskodjék arról, hogy végre fény derüljön az ügy minden részletére, hátterére, különös tekintettel a Pénzügyminisztérium alá tartozó állami szervek, így a PSZÁF esetleges felelősségére. Nem alaptalan a pa naszosok gyanúja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének a felelősségével kapcsolatban. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának 2004es jelentése az alábbi megállapításokat tartalmazza: “A szövetkezetek cégügyében eljáró bíróság megkeresésére a felügyelet úgy nyilatkozott, hogy a szövetkezet bejegyezhető a tervezett tevékenységre.” Ezután a felügyelet feljelentést tett jogosulatlan pénzügyi szolgáltatási tevékenység gyanújával, vagyis úgy tett, mintha a szövetkezetek tiltott betétgyűjtést folyta ttak volna. Ugyanakkor nem tiltotta meg legalább a kérdés bíróság előtti tisztázásáig a tevékenység folytatását. Végül a felügyelet azzal próbált eleget tenni törvényi kötelezettségének, hogy közigazgatási szerv létére fizetett hirdetésben hívta fel a befe ktetők figyelmét az ingatlanszövetkezetek működésének kockázataira. Mindezek alapján a felügyelet és jogelődjei 1995 óta folyamatosan hozzájárultak ahhoz az alkotmányos jogokkal összefüggően visszás állapot fennmaradásához azzal, hogy egymásnak ellentmondó lépéseket tettek, törvény adta jogkörükkel nem éltek, ehelyett más hatóságokra hárították a szövetkezetekkel kapcsolatos törvényi kötelezettségeket. A jogkérdés eldöntésében módja lett volna arra, hogy a bíróság döntését kérje akár a cégeljárás során, aká r pedig úgy, hogy határozatban tiltja meg a szövetkezetek tevékenységét, amely határozatot adott esetben bíróság vizsgálhatott volna felül. Elég egyértelmű szavak ezek, miniszter úr. Joggal keltettek reményt a kisemmizett, de jogállamban hinni akaró károsu ltakban. Sajnos, mindmáig nem lett következménye az ombudsmani jelentésnek. Miniszter úr, ön nemrégiben tudatta velünk, hogy elkezdődött a vizsgálat, amely az ön és minisztériuma által felügyelt állami szervek, így a PSZÁF felelősségét is hivatott megállap ítani. Kérdem tisztelettel, hol tart ma ez a folyamat? Amennyiben a vizsgálat megállapítja a PSZÁF felelősségét, milyen konzekvenciákat von le a Pénzügyminisztérium, és milyen gyakorlati intézkedéseket tervez a károsultak kárpótlása ügyében? Várom megtiszt elő válaszát. (Szórványos taps az MDF soraiban.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Válaszadásra megadom a szót Veres János miniszter úrnak. DR. VERES JÁNOS pénzügyminiszter : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! (Folya matos zaj. - Az elnök csenget.) A Baumagügy a magyar gazdaságtörténetnek valóban egy elég sötét, zavaros ügylete volt. Minden tiszteletem az állampolgári jogok országgyűlési biztosáé, de nyilatkozatával nem tudok feltételek nélkül egyetérteni a rendelkezé sre álló információk alapján, a kérdés ugyanis jogilag valószínűleg sokkal bonyolultabb. A jelentésben az ombudsman annak idején a rá vonatkozó törvény előírása miatt csak az érintett hatóság, azaz a PSZÁF felelősségét vizsgálta. A károkozásé rt azonban másoknak kell vállalniuk a felelősséget, és ez az adott ügyben alapvető kérdés. Kik és hogyan éltek vissza az üzleti jogi és egyéb körülményekkel? Kik tévesztettek meg és csaptak be embereket? Egyértelmű, hogy ez nem a PSZÁF.
