Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 14 (110. szám) - Egyes büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. BALSAI ISTVÁN (Fidesz):
3232 Hangsúlyozzuk ezzel kapcsolatban, hogy soha nem fogjuk ezt támogatni. Most is van mód a tényleges életfogytigra ítélt személyek tekintetében aká r kegyelmi eljárásra, akár perújításra, ennek a lehetősége bármikor fennáll. A jogerősen elbírált és ily módon jogerősen tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt elítéltek ügyét ilyennek kell tekinteni, szerintem hosszabb távon. A bizottsági vé leményünkkel azonosan, mi is úgy látjuk, hogy nincs akadálya ennek a javaslatnak az elfogadás szempontjából részünkről sem, mi is tudjuk azt, hogy tulajdonképpen az anyagi jogszabály tekintetében a legnagyobb változtatást az új tényállás, az úgynevezett za klatás tényállása váltotta ki; mondhatnám így, ez zaklatta fel a bizottság tagjait hozzászólásra. Azt hiszem, helyeselhető az a törekvés, amely a magánszférának az Alkotmánybíróság és más jogvédő szervezetek, az ombudsman által joggal kifogásoltan eddig hi ányzó eleme, a büntetőjogi védelem Btk.ba való illesztését kísérte. Nyilván én is úgy érzem, félreértés volt a magánvádaskénti kezelése; akkor nem sokat érnénk el ezzel, hiszen pontosan a magánvádas ügyek azok, ahol a sértettek sajnos, arra kényszerülnek, hogy saját maguk vigyék végig az ügyet. Magánindítványra, természetesen magánindítványra lehet kezdeményezni az állami büntetőeljárást - tehát a közvádas eljárást , amely ugyanúgy indokolt, mint minden más magánindítványos ügynél, tehát a magánszférával kapcsolatos jogok és a kezdeményezés jogának a sértett kizárólagos monopóliumává tétele. Ebben az esetben is, úgy gondoljuk, erről van szó, de úgy látom, hogy a javaslat is ezt tartalmazza. Ami a tényállási részét illeti, tulajdonképpen igyekszik a törvény egy széles, és az eddig felm erült elkövetési módokat figyelembe véve hathatósnak tekintett jogvédelmet adni ezekre az ügyekre. Hangsúlyozni szeretném én is - mint ez itt már elhangzott , ez nem családvédelmi intézmény elsősorb an, bár mindenki tudja, a gyakorló jogászok, jómagam is, hogy elsősorban a családi kapcsolatokat tudja megmérgezni, és különösen azokat a családi kapcsolatokat, amelyek zátonyra futottak. Ennek megfelelően talán mérlegelni lehetne annak a megfogalmazását, hogy a törvényi tényállás alapján csak a már nem házastársak, illetőleg a nem élettársi viszonyban élők tekintetében teszi a bűncselekményt üldözhetővé. Nagyon jól tudjuk valamennyien, annak ellenére, hogy nem családvédelmi jogintézményről van szó, hogy a különváltan élőknél a bírósági eljárás hosszadalmas időszaka talán a legrosszabb időszaka az ilyen zátonyra futott kapcsolatoknak, és olyankor szokott a leggyakrabban előfordulni. Nem pontosan tudjuk, mit fog majd kezdeni ezzel a bíróság, hiszen itt kifeje zetten a már jogilag rendezett, tehát bíróság vagy más ügydöntő hatóság szerint szétválasztott volt családtagokról van szó. Ez így, azt hiszem, kevés lesz; az esetek kapcsán valószínűleg szembe fog kerülni a jogalkalmazó azzal, hogy más tényállásra, más fe ltétel hiányában valahogy kiterjessze ezeknek a büntethetőségét. A többi, Btk.val kapcsolatos tényállással kapcsolatban még egy pillanatra visszatérve az elmondott zaklatási tényállásra, én hangsúlyozni szerettem volna a bizottságban, hogy bár a miniszter i indokolás nyilván nem része a jogszabálynak, de nem nagyon értek egyet azzal, hogy - idézem szó szerint az indokolásból: - “amelynek általában ismert és jellemzően, de nem kizárólagosan férfi elkövetője hosszabb idő óta folyamatosan vagy visszatérően zak latja áldozatát”. Tudom, hogy az esetek rendszerint valóban a férfi résztvevők részéről kerülnek elkövetésre, de mint egy büntető törvénykönyvi tényállásban, szerintem a miniszteri indokolásban sem lehet ennyire a férfiakkal kapcsolatos pejoratív megjegyzé st tenni. Azt hiszem, ezt a kis zárójeles megjegyzést ki lehet valahogyan majd iktatni, a bírói gyakorlat bizonyára úgy fogja majd tekinteni, hogy nem a férfiakkal szembeni intézkedésről van szó, és nem a férfiaktól kívánja kizárólag megvédeni a nem férfia kat a javasolt tényállás. A Btk. fogyasztóvédelmi tényállásait illetően a javaslat egy elég jelentős változtatást, nemcsak fogalomcserét javasol. Egyet tudunk érteni azzal, hogy a “termék” fogalmat most az “áru” fogalma váltaná fel, ezt támogatni is tudjuk , ugyanakkor a javasolt 296/A. § szerint, amely a fogyasztó megtévesztését büntetni rendeli, az áru lényeges tulajdonságai között szerintünk kimaradt az “áru eredete” megjelölés. Úgy gondoljuk, és azt hiszem, nemcsak az én ismeretségi körömben vannak számo san olyanok, akik mint fogyasztók, a származási hely alapján döntik azt el, hogy valamit
