Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - BÁNKI ERIK (Fidesz):
3059 Az önkormányzatokról az imént szólott Kovács képviselőtársam és Pettkó András. Én még hozzátenném, hogy bizony a két év alatt, 2007ben és a 2008as költségvetést is hozzá véve, többek között a normatívák egyharmaddal értéktelenedtek el; az oktatási normatívákról beszélek. Elég, ha csak a művészeti oktatás 40 ezer forintjáról 25 ezerre való visszalépést emlegetem fel a képviselő úrnak, és ajánlom fi gyelmébe, de minden olyan tétel abba az irányba hat, hogy életszínvonalban visszalépünk. Visszalépünk abban is, hogy a vasúti szárnyvonalak jól működő részét is kijelölték megszüntetésre, nevezetesen a CsongrádFélegyháza vonalat, ahol 5060 utas is utazik . A forgalomszámlálást nem délben kellene végezni, amikor 78an ülnek a vonaton. Mi ez, ha nem szociális hátrányba hozás és válság? Köszönöm. (Szórványos taps az ellenzéki padsorokban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Kétperces felsz ólalásra következik Wiener György, az MSZP képviselője. Parancsoljon! DR. WIENER GYÖRGY (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Vincze László néhány példát hozott fel arra nézve, miért van ma Magyarországon s zociális válság. (Babák Mihály: Tudom folytatni.) Tudom, hogy tudná folytatni, én is tudnám folytatni, hogy milyen csoportok mennyire nehéz helyzetben vannak, de már nehogy azt gondoljuk, tisztelt képviselőtársam, hogy ez a helyzet 2006 nyarától alakult ki ! (Babák Mihály: Az önök kormányzása alatt.) Korábban már utaltam arra, hogy a reálbérszint mekkorát zuhant a rendszerváltás következtében. Arra is utalni kell, hogy 2003ban érte el, tisztelt képviselőtársam, az 1978. évi szintet, amelyik egyébként magasa bb volt, mint a rendszerváltáskori. Tehát ha szociális válságról beszélünk, akkor úgy kellene fogalmazzunk, hogy Magyarországon az elmúlt harminc évben nem volt igazán jelentős előrelépés az életszínvonal területén. (19.20) Igazán komoly emelkedés éppen 20 02 és 2006 között volt, amit önök egyébként rendszeresen kétségbe vonnak, de adatokkal ezt semmiképpen nem tudják bizonyítani, hiszen hiába jelezték azt, hogy rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelőtt, Kolosi Tamásék is kimutatták, hogy a növekedés 30 száz alékos volt. Tehát, tisztelt Vincze képviselőtársam és más fideszes képviselőtársaim, nagyon vehemens, határozott szociális arculatot kellett volna mutatni akkor is, amikor a helyzet a mostaninál is jóval rosszabb volt, hiszen valóban 3 millióan élnek a lé tminimumszint alatt, de nem 2006 nyara óta következett ez be, hanem már a kilencvenes évek közepén előállt ez a helyzet. A rendszerváltás előtt 750 ezren éltek ilyen szinten, ez a szám megnégyszereződött. (Babák Mihály: Úgy van!) Tisztelt Képviselőtársaim! El kellene ismerni, hogy a helyzet nem jó, de 2002 és 2006 között radikálisan javult. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Felszólalásra következik kettő percben Bánki Erik képviselő úr, a Fidesz képviselője. Parancsoljon! BÁNKI ERIK (Fid esz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kovács Zoltán és Vincze László képviselőtársaimhoz szeretnék csatlakozni, mert számtalan olyan példa van ebben a költségvetésben, ahol a kormány nemhogy a 2006os, de már a 2002es ígéret eihez képest is homlokegyenest más magatartást tanúsít. Ugye, itt szóba került, képviselőtársaim említették azokat a vasútvonalfejlesztéseket, amelyeket beígértek az önök képviselőtársai az előző választások alkalmával, sőt maga a kormányfő is hosszasan b eszélt itt a parlamentben, ami engem például konkrétan érint, a BudapestPécs vasútvonal fejlesztését illetően azt mondta még 2005ben, hogy egy
