Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 13 (109. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BÓKAY ENDRE (MSZP):
2984 úrnak a napirend előtti felszólalását, és én akkor is elmondtam, hogy igen, amit miniszter úr itt elmondott a külföldi szerepvállalásunkról, ezt ő büszkén mondta, hogy a magyar katonák hogy megállják többek között Afganisztánban, a Balkánon s a többi a helyüket. Én akkor azt is elmondtam a reagálásomban, hogy igen, ez nagyo n szép dolog, és valóban én is azt tapasztalom, amikor ilyen külföldi delegációkkal vagy katonákkal találkozunk, hogy jó véleménnyel vannak a magyar katonákról, azonban az alkotmányunknak van egy bizonyos paragrafusa, ez ugye a 40/A. §, ami azt mondja, hog y a Magyar Honvédség alapvető kötelessége a haza katonai védelme és a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása. Nos, én akkor azt kifogásoltam, illetve azt jegyeztem meg, hogy a nemzetközi szerződésből eredő kötelmeinket példásan teljesítjük, míg a mondat másik fele bizony alulteljesül. Ennek okaként akkor azt is elmondtam, hogy nem elégséges az a költségvetési részesedés, ami jelenleg a honvédelmi tárca kiadásában szerepel, ez 1,17 százalék a GDParányát tekintve. Ez azért nem elé g, nemcsak azért nem elég, mert a NATOuniós tagországoknak az átlaga 1,82 százalék, tehát lényegesen nagyobb a védelemre fordított kiadásuk, hanem azért is, mert pont ez a hiányzó összeg lehetne talán az, amit ha a Magyar Honvédség keretében és a Magyar H onvédség keretében működő önkéntes haderő felállítására költhetnénk, akkor talán az a kritika, ami ér bennünket jogosan a NATOországok részéről, hogy miért nem teljesít Magyarország e tekintetben is, tehát miért nem tartjuk a 2 százalékos körüli arányt, n os, hogyha ez az összeg odakerülhetne valamilyen módon, még egyszer mondom, a Magyar Honvédség keretébe, nem azon kívül, hanem a Magyar Honvédség keretében kapna ez az új, kvázi új szervezet helyet, akkor így nemcsak hogy az alkotmánynak tennénk eleget, ha nem szerintem akkor eleget tennénk annak a nemzetközi elvárásnak, hogy közelítsük a kiadásainkat az elvárható 2 százalékhoz. Ezért 20 millió forintot javasoltam - ez nyilván egy jelképes összeg ebben a megközelítésben - arra a célra, hogy igenis dolgozzák ki azt a projektet, ha úgy tetszik, azt az elképzelést, amely ennek a haderőnek a majdani felállítását megalapozza. Tehát erről szól egy javaslatom. Számomra nagy öröm, meg kell hogy mondjam önöknek, és talán ezzel zárom is a felszólalásomat, hogy ezt a mó dosító javaslatot is a honvédelmi bizottság egyhangúlag támogatta. Egyébként hadd tegyem hozzá az előző, Labodaféle javaslathoz, hogy a honvédelmi bizottság szintén egyhangúlag támogatta. Kérem, bízzanak meg önök e bizottság megítélésében és előrelátó kép ességében és józanságában. Kérem épp ezért, hogy ezt a két javaslatot, függetlenül attól, hogy melyik oldalról és ki terjesztette be, majd a szavazáskor támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Karsai képvis elő úr. Kettő kétperces jelentkező van a képernyőn, Bókay Endre és Szabó Lajos képviselő urak. Megadom a szót Bókay Endre képviselő úrnak. (13.30) BÓKAY ENDRE (MSZP) : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Képviselőtársam úgy kezdte a hozzászólását, hogy a kormány nem találja a választ három dologra: a növekedésre, az inflációra és a foglalkoztatás problémájára. Én nem értek önnel egyet, hiszen a növekedést pont az uniós források teszik lehetővé a mi számunkra. Emlékeztetem önt, hogy 20002001ben volt egy olyan kísérl et, hogy a társadalombiztosítási járulékot jelentősen lejjebb vitték, ettől a foglalkoztatottak számának növekedését várva. Ez sajnos igazából nem vált be, azóta is stabil, ugyanannyi a foglalkoztatottak száma, mint ma. Mi azt valljuk, hogy beruházásokkal lehet igazán növelni a foglalkoztatottak számát, hiszen ez teremt új munkahelyet és új jövedelmet a lakosság számára. Ezt biztosítva látjuk az uniós források felhasználásával, hiszen a magunk részéről nagyon jól tudjuk, hogy ilyen lehetősége Magyarországna k hosszúhosszú időkre visszatekintve még nem volt. A foglalkoztatás bővülésével
