Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 12 (108. szám) - Egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz):
2887 A közös listát állító pártoknál ez a törvény úgysz ólván betarthatatlan, illetve olyan más alapelveket sért, mint hogy a két párt arányosan biztosítsa a képviseletét, biztosítson kellő számú szakpolitikust mind a két párt. Ennyiféle szempont összeegyeztetése, matematikai számokká történő átalakítása minden képpen sérti azt az alapvető elvet, ami mindannyiunknak, az egész országnak a legfontosabb, az tudniillik, hogy a politikába, az Országgyűlésbe a legrátermettebb és ilyen ambícióval rendelkező emberek kerüljenek. Befejezésül még annyit szeretnék elmondani, hogy azokban az országokban is, ahol lényegesen több a női képviselő, a legtöbbjükben délután ötkor vagy hatkor befejeződik a parlamenti ülés. Azok a kisgyermekes anyák, akik képviselők lesznek egy ilyen törvény eredményeképpen, bizony hátrányos helyzetbe fogják taszítani gyermekeiket, akiknek inkább este otthon mesét kellene olvasniuk. A céllal egyetértünk tehát, a megoldással nem, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt a törvényt ebben a formában nem tudja támogatni. (Taps az ellenzék padsoraiból.) ELNÖK (L ezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Hoffmann Rózsa képviselő asszony. Kettő percre megadom a szót Sándor Klára képviselő asszonynak, SZDSZ. DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Az előttem elhangzott két hozzászóláshoz szeretnék néhány gondolato t fűzni. Először Gyenesei képviselő úr azt mondja, hogy a pártok valamelyest figyelembe veszik azt, hogy az egyéni választókerületből nem nagyon kerülnek be nők - nem is nagyon tehetik, mert a pártok nem is igen indítanak nőket. A jelenlegi öt parlamenti p árt a 2006os választáson összesen 70 körzetben indított; ez nem a nőkön múlik, hanem a pártokon. Egyébként a listán pedig 12 százalék nő került be, és azt lehet észrevenni, hogy 1990 óta egyszer megemelkedett - az 1994es választásokon - az egyéni körzetb en megválasztott nők száma 6ról 15re, és azóta 15, 12, 13, 15tel ezt tartják, a lista pedig ugyanolyan sajnálatosan alacsony, mint most: 101112 százalék. Nem veszik figyelembe a pártok azt, hogy egyéniben több nőt kellene indítani befutó helyeken, és azt sem veszik figyelembe, hogy ha meg nem tesznek így, legalább listán adjanak nekik lehetőséget. Ami Hoffmann képviselő asszony megjegyzéseit illeti, hát erről jócskán volt szó a múltkori ülésen, Salamon képviselő úr nagyjából ugyanezeket mondta el. Amit önök javasolnak, képviselő asszony, az alkotmányellenes lenne, mert a nyugdíjasokkal kapcsolatban nem mutatható ki az a fajta diszkrimináció, mint a nőkkel kapcsolatban, ez pedig az alkotmányosság feltétele ebben az esetben. De hadd mondjak még valamit. Én is a tudomány világából jövök, ráadásul annak a tudománynak a világából, amely kifejezetten a diszkriminációval és a nemek esélyegyenlőségével foglalkozik. Nagyon szívesen adok önnek - könyvtárnyi szakirodalma van a kérdésne k, a magyar esetnek is különösen , a Corvinus Egyetemen 17 éve folytatnak ezzel kapcsolatban kutatásokat, így jól ismerem ezeket a kutatásokat, és valamennyi szakember, aki ma a témában tevékenykedik egyetemi docens és tanári szinten, egyetért a mi javasl atunkkal. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Sándor Klára képviselő asszony. Kettő perces hozzászólások következnek, Bernáth Ildikó, Salamon László és Hoffmann Rózsa. Öné a szó, Bernáth Ildikó képviselő asszony. BERNÁTH ILDI KÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Részben az elhangzottakhoz, részben pedig az ajánlás 8. pontjához kívánok hozzászólni. Az ajánlás 8. pontja szerint minden ötödik jelölt lehetne nő a területi listákon. Ez azt jelenti, tisztelt ké pviselő asszony, aki jegyzi ezt a módosító indítványt, hogy a jelenlegihez képest is sokkal rosszabb lenne a jelöltek aránya.