Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Az ülésnap megnyitása - Az állami vezetők javadalmazásának átláthatóságához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. DRASKOVICS TIBOR tárca nélküli miniszter: - ELNÖK (Lezsák Sándor):
2658 Köszönöm, Latorcai képviselő úr. Megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok. Megkérdezem Draskovics Tib or urat, hogy kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Draskovics Tibor: Igen.) Igen. Öné a szó, miniszter úr. DR. DRASKOVICS TIBOR tárca nélküli miniszter : Köszönöm, elnök úr. Csak örömömnek szeretnék hangot adni. Úgy látom, hogy viták é s fenntartások mellett és ellenére - ezeket én természetesnek tekintem - a Ház valamennyi oldala úgy látja, hogy van tennivaló. Ráadásul, ha jól értettem az elhangzottakat, a Ház valamennyi oldala a cselekvés irányát is azonos módon látja. Ez is jó. Álljun k meg egy pillanatra, mert ez valami szokatlan a Magyar Országgyűlés utóbbi évekbeli történetében. Ez valami nagyon jó. Valami nagyon jó! Érdemes talán ennek némi figyelmet szentelni, és ha úgy tetszik, örülni neki. Ez engem arra indít, hogy újra megerősít sem: miután a kormány számára fontos az, hogy ezek a célok, amelyekben, úgy tűnik, egyetértés van, a lehető legteljesebb mértékben teljesüljenek, nemhogy nem formális, hanem a lehető legőszintébb az a megjegyzésem, hogy igen, a kormány kész minden, a benyú jtott javaslattal kapcsolatos, bármely oldalról jövő pontosító, célszerűbbé, világosabbá, hatásosabbá tevő módosító indítványt nemcsak hogy komolyan megfontolni, hanem érdemben támogatni is, hogyha az nem félreviszi - remélem, ilyen elő nem fordulhat , ha nem az eredeti szándékhoz közelebb viszi a javaslatot. Két megjegyzést engedjenek meg! Elhangzott az ellenzéki oldalról jó néhány olyan mondat, félmondat, hogy elkapkodott, miért nem az ötpárti keretben, miért nem így, miért nem úgy. Akár azt is lehetne mo ndani, hogy jogos. De hát fordítsuk meg a dolgot. Miért nem oldottuk ezt meg, és nemcsak az állami vezetők vagyonnyilatkozatának nagyobb nyilvánosságát, hanem mindezeket - a közélet tisztaságát szolgáló - lépéseket miért nem tettük meg az elmúlt 15 esztend őben? Miért probléma az, hogy a kormány és a kormányzó pártok nagyon határozottan, nagy levegőt véve megtesznek egy lépést? Úgy gondolom, ez nemhogy nem rossz, ez kifejezetten jó. Az lett volna persze még jobb, ha ez megtörténik jó néhány évvel korábban, j óval nagyobb egyetértésben, mint ahogy ezeket az ügyeket eddig sikerült kezelni. De remélem, hogy ez inkább csak a szokásos felszín, és nem a dolog érdemét érintő vita. Ami pedig azt a kis polémiát illeti, hogy a nem képviselő miniszterekkel és államtitkár okkal kapcsolatos információk mennyire nyilvánosak, mielőtt megragad az a képzet, hogy itt ma valami titok van, szeretném a Házat tájékoztatni, hogy a hatályos törvények alapján az állami vezetők vagyonnyilatkozata a Miniszterelnöki Hivatal honlapján ugyan olyan nyilvános, mint a képviselőké. (9.40) Ebben nekik jövedelmeikről, társasági érdekeltségeikről, juttatásaikról számot kell adniuk. Ez tehát ma is hozzáférhető. Ami a javaslat szerint több, az a személyi jövedelemadóbevallás nyilvánossága, és a funkci óhoz kapcsolódó juttatások nem az illető által, hanem a kormány által történő nyilvánosságra hozatala. Befejezésül még egyszer: üljünk egy asztalhoz, nézzük végig az összes kapcsolódó felvetést, megjegyzést, aggályt és indítványt, a kormány kész ezek nagyo n komoly mérlegelésére és támogatására. Köszönöm még egyszer. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Draskovics miniszter úr. Az általános vitát elnapolom, lezárására, a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében, az ülésnap végén kerül sor.
