Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 7 (107. szám) - Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. DRASKOVICS TIBOR tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója:
2659 Egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes vagyonnyilatkozattételi kötelezettségekről szóló törvényjavaslat á ltalános vitája. Az előterjesztést T/4117. sorszámon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4117/2. és 3. sorszámokon kapták kézhez a képviselők. Megadom a szót Draskovics Tibor úrnak, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszternek , a napirendi pont előadójának, 15 perces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr. DR. DRASKOVICS TIBOR tárca nélküli miniszter, a napirendi pont előadója : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! A napirenden lévő törvényjavaslat mögött meghúzódó szándék, politikai megfontolás ismételt ismertetésétől természetesen, úgy gondolom, el lehet tekinteni, hiszen e mögött a javaslat mögött is ugyanaz a kormányzati szándék húzódik meg: nagyobb átláthatóságot mindazok jövedelmi, vagyoni viszonyai tekintetében, akik a közügyek et intézik. Ez a vagyonnyilatkozattételi rendszer, amelyet most a kormány létrehozni javasol, azon közügyeket intéző személyek tekintetében határoz meg új szabályokat, akik nem politikai felelősség mellett látják el ezt a tisztséget, hanem köztisztviselők ént; vagy vezető, vagy olyan pozícióban vannak, ami különösen ki van téve a korrupció veszélyének vagy a korrupció gyanújának. És ez a dolog lényege. Olyan rendszert javasol a kormány, ami megnyugtató védelmet jelent mindazoknak a köztisztviselőknek - és ú gy gondolom, nem lehet kétségünk afelől, hogy ők vannak túlnyomó többségben , akik munkájukat is tisztességesen végzik, anyagi ügyeiket is tisztességesen intézik. Ez a rendszer garancia számukra arra, hogy alaptalanul nem lehet őket bemocskolni, vagy ha m égis ilyen kísérlet történik, azzal szemben nekik megfelelő védelmük legyen. Ugyanakkor a javaslat azt is célozza - okulva a már néhány éve működő köztisztviselői vagyonnyilatkozati rendszer tapasztalataiból , hogy teremtsen reális fenyegetettséget mindaz ok számára, akik a tisztségükből adódó nagyobb veszélyek miatt hajlamosak esetleg elcsábulni, arra gondolni vagy esetleg megtenni azt, hogy nem tisztességes módon járnak el. Szemben az eddigi szabályozással, ami lényegében kizárólag a munkáltatóra bízta an nak megítélését, hogy fellépe és hogyan lép fel abban az esetben, ha tisztázatlan vagyongyarapodás gyanúja merült fel, most a dolog egyértelművé válik: az adóhatóság a maga szabályozott, jól bejáratott eljárásában tud a végére járni annak, hogy egy ilyen gyanú megalapozotte, vagy sem. Csak tájékoztatásul: amióta a köztisztviselői vagyonnyilatkozati rendszer létezik, több mint 400 ezer ilyen vagyonnyilatkozatot adtak be az érintettek, 8 esetben indult el az az eljárás, amit a hatályos törvény szabályoz. Az t hiszem, mindnyájan érezzük, hogy valószínűleg ennél több gyanú merült fel, ennél több esetben kellett volna alaposan utánamenni, hogy vane valóban valami olyan tisztességtelen magatartás, ami szankcióért kiált. Az új rendszer tehát lényegesen egyszerűsí t, kevesebbszer, kevesebb adminisztráció mellett kell vagyonnyilatkozatot adni, és lényegesen szigorít, mert ha van egy komoly gyanú, onnantól kezdve egy nagyon világos, egyértelmű, átlátható eljárásban történik meg ennek a gyanúnak az ellenőrzése. A szank ció pedig határozott: túl az adójogi következményeken, amelyekről azért nem szól a törvényjavaslat, mert ezt az adójogszabályok világosan rögzítik - ez egyébként igaz az állami vezetők esetében is az előző törvényjavaslat kapcsán, erről tehát nem kell új s zabályt alkotni , a hivatalvesztést jelöli meg olyan szankcióként a köztisztviselők esetében, amely, ha van tisztázatlan forrásból származó vagyongyarapodás, lényegében további vizsgálat és bizonyítás nélkül
