Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
2644 gondolom, e törvényjavaslat kapcsán a szükségszerűség kérdése így nem merül fel, ez további részletes indoklást nem igényel. (18.00) A második fontos kérdéskör álláspontom szerint, hogy egy ilyen törvényjavaslat, ha szükségszerű, akkor megfelele ennek az irányelvnek. Minden nemzeti parlament feladata, hogy ezt a vizsgálatot lefolytassa. Nos, az alkotmányügyi bizottság által me gvizsgálva is azt mondhatom, hogy az irányelv szabályainak megfelel ez a javaslat, tehát nincs akadálya, ha a parlament ezt elfogadja, akkor az irányelv szabályai megfelelően érvényesüljenek. A harmadik kérdéskör, amit szerintem ildomos vizsgálni egy nemze ti jogalkotónak egy irányelv elfogadásánál, hogy az irányelv alapján beiktatandó szabályrendszer kellőképpen egyszerűe, alkalmazhatóe, és az irányelv rendelkezéseit a nemzeti jogrendben alkalmazhatóvá teszie. Nos, azt gondolom, és ezt az MSZPfrakció ne vében is mondhatom, hogy itt egy olyan jogszabályról van szó, amely nagy valószínűség szerint ki fogja állni az alkalmazás próbáját. Megállapításaim szerint a határokon átnyúló tőkeegyesítés jelentős mértékben képes nemcsak a nagyobb vállalkozásokat, hanem a kis- és középvállalkozásokat is helyzetbe hozni, a működési mobilitást javítani, a tőke szabad áramlását biztosítani. Ezért látható, hogy a kis- és középvállalatok is jelentősen érdeklődnek ezen forma iránt. Azt is ki kell emelni, miniszter úr expozéjáh oz hasonlóan, hogy ha az egyesülő társaságok munkavállalói létszáma nem haladja meg az 500 főt, akkor a munkavállalók vállalatirányításban való részvétele tekintetében a munkavállalók képviseletére fő szabályként a belső jogi szabályozást kell alkalmazni. Maga az irányelvi szabályozás egyéb kérdésekben nem támaszt a jelenlegi belső jog szerinti társasági átalakuláshoz képest jelentősen nagyobb többletterhet, így az egyesülés lebonyolítása nem okoz álláspontom szerint adminisztratív nehézséget. Valószínű, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a forma vonzóvá válhat. Vonzóvá válhat a nagyobb tőkeegyesítések során, de vonzóvá válhat a határ menti kisebb társaságok egyesülése kapcsán is. Arra szeretnék magam is utalni, hogy a Magyar Köztársaság az elm últ években is mindenkor eleget tett az uniós előírásoknak, ezen belül is az uniós társasági jogi és a társasági jogalkotásból eredő jogharmonizációs jogalkalmazási követelményeknek. Ezt teszi meg most is az Országgyűlés, meggyőződésem szerint egyhangú sza bályozással. Utalni szeretnék magam is arra, hogy ennek a törvénynek a jelentősége sokkal nagyobb, mint ahogy a mostani parlamenti vita, illetve parlamenti részvétel mutatja, ugyanis egymásra épülő jogrendszerváltozásokról van szó, hiszen néhány hónappal ezelőtt a gazdasági törvény módosításáról tárgyalt az Országgyűlés, illetve módosította szabályait, valamint a cégeljárási törvény, lánykori nevén a Ctv. szabályai kerültek módosításra. Ez nyilván azért fontos kérdéskör, mert erre alapozva tudja a mostani jogszabályt is elfogadni majd a parlament. A javaslat tárgyi hatályára, amely szintén eltérést mutathat az Európai Unió országain belül, miniszter úr az expozéjában kellőképpen utalt. Én magam is kiemelem azt, hogy nemcsak a korlátolt felelősségű társaságo kra, részvénytársaságokra, európai részvénytársaságra, hanem az irányelv által biztosított lehetőségek kihasználásával a szövetkezetre és a hazai székhelyű európai szövetkezetre is kiterjed a tőkeegyesülés lehetősége. Azt gondolom, ahhoz, hogy a magyar jog rendszerbe minél jobban és minél gördülékenyebben beépülhessen ez a szabályozás, nemcsak az ügyvédek és az ebben közreműködő jogászok figyelmét kell megfelelő tájékoztatással felhívni, hanem a gazdaság egyéb szereplőinek figyelmét is, hiszen elsősorban az ő érdeküket fogja ez a kérdéskör szolgálni. Rendkívül fontos kérdéskörnek ítélem, és egy mondatban hadd utaljak a cégbírósági felkészültség szabályaira. Az én információim szerint a cégbíróságok felkészültek, illetve felkészültnek mutatkoznak a jogszabály elfogadása után várható szerződések, illetve egyéb okiratok fogadására, hiszen a jelenlegi gazdasági társaságokról szóló törvénytől eltérően egyéb okiratok
