Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ):
2645 benyújtására is szükség lesz. A kötelező könyvvizsgálói jelenléttel és különböző külföldi országokbó l származó igazolások csatolásával többletterhek is mutatkoznak a cégbíróságok működésében. Reményeim szerint az az állítás, amely megfogalmazódott az előbb, hogy a cégbíróságok ezt fogják tudni kezelni, a gyakorlatban is így fog megvalósulni. Összegzéskén t elmondhatom, hogy az MSZPfrakció támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a figyelmet. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. Most megadom a szót Hankó Faragó Miklós képviselő úrnak, SZDSZ. DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr . Miniszter Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem kétséges, hogy egy olyan törvényjavaslat fekszik előttünk, amely a vállalkozásban érintettek számára, a gazdasági tevékenységet végzők számára jó lehetőség, a Magyar Köztársaság szempontjából pedig egyértelmű köte lezettség, hogy az irányelvnek megfelelően, méghozzá december 15ei hatállyal megteremtsük a hazai jogi alapjait ennek a bizonyos 2005/56/EK irányelvnek, amely a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szól. A javaslat önmagában túlzottan n agy nehézségeket minden bizonnyal nem fog okozni a cégeknek, hiszen csak az egyesülési folyamat egyes elemeit szabályozza. A háttérjog, a változatlanul maradó háttérjogszabály ugyanúgy a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégtörvény lesz. Az érinte tt cégformák azok a cégformák, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkező nagyobb jellegű cégeket jelentenek, alapvetően a korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok, az európai részvénytársaság és a magyar mérlegelésnek megfelelően, hiszen eb ben a tekintetben volt egy szabad mozgásterük a tagállamoknak, hogy a szövetkezetekre vajon alkalmazni kívánjáke vagy sem, mi azt a formát választjuk, hogy a szövetkezeteket is érintheti. Ez véleményem szerint helyes, mert ha lehetőség van rá, akkor miért fosszuk meg ettől az érintetteket. Ezt egyértelműen pozitívnak gondolom. Az egy alapvető feltétel, hogy az Európai Unió valamely tagállamának joga szerint alapított cég kell hogy részt vegyen ebben az egyesülési folyamatban, és olyannak, amelynek az üzlet i tevékenysége, a fő tevékenysége, a fő helye az Európai Unió valamely tagállamában van. Tehát ez kizárólag az Európai Unió tagállamairól szól és az ott működő cégekről. Én egy jó és újszerű formának gondolom azt, hogy az egyesülési tervből közös tervet ke ll készíteni, egy előzetes tervet, amelyről természetesen a tagokat tájékoztatják, hiszen ez evidencia. De ezen túl az egy lényeges dolog, hogy a cégbíróság kérelemre megvizsgálja ezt a tervet, és 15 napon belül kiad arról egy tanúsítványt, hogy a tervben foglalt elképzelések megfelelneke a jogszabályi rendelkezésnek, és így törvényesen ez az egyesülési folyamat végbemehete vagy sem. Aztán később, a tanúsítvány keltétől számított hat hónapon belül kell benyújtaniuk a cégeknek a konkrét egyesülésre vonatko zó kezdeményezést. Semmilyen aggályom és kétségem nincs afelől nekem sem, ahogy ezt az előttem szóló Simon Gábor kolléga úr említette, hogy a cégbíróságok meg fognak tudni felelni ezeknek a követelményeknek. És itt most nagyon röviden szeretné k arra kitérni, hogy a cégalapítással, a gazdasági társaságok működésével, egyáltalán a vállalkozásokban való részvétellel kapcsolatos, külföldiek által negatív megközelítésben kezelt hazai környezetben sem általában véve a cégbírósági tevékenységet tartjá k problematikusnak a cégek. Sokkal nagyobb problémát jelent az, hogy amikor megalakítunk egy céget vagy megalakítanak egy céget, akkor a megalapítást követően a különböző hatósági eljárások hogyan néznek ki. Azt hiszem, ismerem a kormány erre vonatkozó pro gramját, egy folyamatos határidőrövidítés az, ami a célkitűzések között szerepel, elsősorban a cégbírósági eljárásokban, egy év múlva körülbelül lassan el tudjuk érni azt, hogy egy órán belül céget lehessen Magyarországon alapítani. Ez nagyon jó és nagyon fontos dolog, ennek mind a számítástechnikai alapjai, mind pedig a jogszabályi háttere már részben megvan. Részben egyébként ilyen gyakorlatot is folytatnak a
