Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - A tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
2643 javítani, ugyanis a tagállamok ma hatályos társasági jogi szabályai szerint csak olyan társaságok egyesülhetnek, amelyek székhelye az adott tagállam területén található. Tisztelt Ház! Az európai részvénytársaságra és az európai szövetkezetre v onatkozó közösségi jogi szabályozás átültetéséhez hasonlóan a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülésére vonatkozó hazai szabályozás is önálló törvényben kerül kialakításra. A javaslat rendelkezései alapvetően követik az irányelv rendelkezéseit , hiszen az irányelv csak egy lényegi kérdésben adott mérlegelési lehetőséget a tagállamoknak. Az irányelv azt teszi lehetővé, hogy a tagállamok kizárják a szövetkezeteket a határokon átnyúló egyesülés lehetőségéből. Ettől eltérően nem láttuk indokoltnak a szövetkezetek kizárását, ezért a javaslat hatálya a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság, valamint az európai részvénytársaság mellett kiterjed a szövetkezetekre is. Így tehát biztosítja, hogy az egyesülésben hazai szövetkezetek, valamint ha zai székhelyű európai szövetkezetek is részt vegyenek. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat rendelkezései nem terjeszkednek túl az irányelv előírásain, így kizárólag az egyesülési folyamat elemeit szabályozzák. Az irányelvben meghatározott egyesülé si formák megfeleltethetőek a hazai jogban a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti egyesülésnek, ezért a javaslat utaló szabállyal határozza meg az egyesülés formáit. Nem volt indoka a hazai jogban érvényesülő egyesülési anyagi és eljárási szabály októl való eltérésnek, így a törvényben nem szabályozott kérdésekben a gazdasági társaságokról szóló törvény és a cégtörvény előírásai megfelelően érvényesülhetnek. Tisztelt Ház! E törvényjavaslat tehát a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesülés éről szóló közösségi jogszabály végrehajtásához szükséges, és törvényi szabályozást igénylő belső jogi normák megteremtését célozza. A cégek, társaságok jelentős számban érdeklődnek ezen egyesülési lehetőség iránt, így a jogharmonizáció igen nagy számú jog alkalmazó igényét elégíti ki, és várhatóan ez lesz az első olyan közösségi jog által ösztönzött lehetőség, amely jelentősebb teret nyerhet a hazai gazdasági életben. A javaslat Országgyűlés általi, minél előbbi elfogadása elősegítené, hogy az érdeklődő vál lalkozások időben megismerhessék a tervezett szabályozást, és a felkészüléshez esetleg szükséges lépéseket időben meg tudják tenni. Figyelemmel arra, hogy az irányelv rendelkezéseit 2007. december 15éig át kell ültetni, az átültető törvénynek is ebben az időpontban legkésőbb hatályba kell lépnie. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslat sürgős tárgyalását, és a javaslat minél előbbi elfogadását. Köszönöm a figyelmüket. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm, miniszter úr. Most a képviselői felszólalások következnek, a napirendi ajánlás szerint 1010 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Simon Gábor képviselő úrnak, MSZP. DR. SIMON GÁBOR (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miniszter Úr! Magam sem várok most p arázs vitát az általános szakaszban, és látva, hogy módosító indítványok sem érkeztek, ez gyakorlatilag a parlament egységéről tanúskodik. Ez az egység valósult meg tegnap az alkotmányügyi bizottságban is, ezért a bizottság nem állított előadót, de hadd mo ndjam el önöknek, hogy gyakorlatilag a bizottság egyhangú támogatását élvezi a törvényjavaslat. Nyilván egy általános vita kapcsán először is a szükségszerűséget kell megvizsgálni. Azt gondolom, a miniszter úr a miniszteri expozéban erre megfelelőképpen ut alt, hiszen ennek a törvényjavaslatnak a szükségszerűségét egy olyan irányelv, méghozzá a 2005/56. EKirányelv határozza meg, amely minden tagállam részére kötelezővé teszi, hogy 2007. december 5éig megalkossák a helyi jogszabályokat, minden tagállam ezen időpontig elfogadja azt a szabályozást, amely alapján az Európai Unió területén a tőkeegyesítő társaságok létrejöhetnek. Tehát azt
