Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. november 6 (106. szám) - Egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MÁRTON ATTILA, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
2598 balesetek száma, addig Magyarországon ezek emelkedését lehet tapasztalni. Ebben a tárg ykörben tehát azonnali és jelentős mértékű beavatkozásra van szükség. A hatályos magyar jogszabályi környezet egységességének biztosítására irányuló módosításokkal, valamint az európai uniós tagságunkból eredő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséve l összefüggő módosításokkal kapcsolatban a bizottság ülésén nem merült fel kérdés vagy észrevétel, azokkal a bizottság egyetértett. A bizottság ülésén vita az előterjesztői célok elérésének eszközeivel kapcsolatban, valamint a döntésekkel kapcsolatos hatás körök tervezett szabályozásával kapcsolatban merült fel. Így vita alakult ki a közlekedési szabálysértésekkel kapcsolatos üzembentartói objektív felelősség intézményének tervezett bevezetéséről, valamint a minisztert megillető döntési jogosultságok megalap ozottságáról, és ennek más törvényekkel való összeegyeztethetőségéről. Ellenzéki képviselőtársaim felvetették a törvényjavaslat koncepcionális átdolgozásának szükségességét is. A bizottság többségének véleménye szerint ugyanakkor a kiemelt vitás tárgykörök olyan kérdések, amelyek a törvényjavaslat tárgyalása során alaposan körüljárhatóak, és a szükséges egyeztetések elvégzése után módosító indítványokkal korrigálásra kerülhetnek. A bizottság többségének véleménye szerint tehát a törvényjavaslat általános vi tára alkalmas, azonban szükséges egyeztetéseket lefolytatni annak érdekében, hogy koherens, a társadalom és a gazdaság számára egyaránt hasznos szabályozás jöjjön létre. Ennek keretében a bizottság többsége felhívja az előterjesztő figyelmét ezen egyezteté sek jelentőségére és szükségességére, valamint arra, hogy a törvényjavaslatból kimaradt több olyan jelentőségű rendelkezés is, amely a jogalkalmazás számára jelentene könnyebbséget a későbbiek során, így a törvényjavaslatban lehetőség lenne a közlekedésiga zgatás rendszerének újragondolására is. Szükséges ugyanakkor azt is rögzíteni, hogy a közúti járművekkel kapcsolatos felvételkészítési jogosultság hatósági feladatként jelenjen meg a jogszabályban. A bizottság véleménye szerint tehát a törvényjavaslattal k apcsolatos észrevételek szakmai jellegűek, amelyek a törvényjavaslat országgyűlési tárgyalása során megfelelően rendezhetők, amennyiben erre az előterjesztő megfelelő időt is biztosít. A gazdasági és informatikai bizottság mindezek alapján 15 igen szavazat tal, 10 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak találta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló T/4191. számú törvényjavaslatot, és az Országgyűlés plenáris ülésén történő tárgyalásra ajánlja. Köszönöm megt isztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Köszönöm. A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Márton Attila képviselő úrnak. MÁRTON ATTILA , a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismer tetője : Köszönöm a szót, elnök úr. Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdasági bizottságban kialakult egy kisebbségi vélemény is a törvény általános vitára való alkalmassága tekintetében, ugyanis - ahogy az előbb már a többségi előadó részéről e lhangzott - 10 nem szavazattal nem tartottuk általános vitára alkalmasnak a törvényjavaslatot. Miért? Már az elején a bizottsági vitában is kihangsúlyoztuk, hogy teljes egészében és tisztán szakmai törvényjavaslatról van szó, és pontosan azokat a pontokat, azokat a fontos törvényelőkészítő lépéseket hiányoltuk, amelyek egy ilyen szakmai törvény eredményes kimunkáláshoz szükségesek. Hiányoltuk többek között - bár erre konkrétan a közlekedési albizottság elnöke, Fónagy úr tett is javaslatot , hogy mivel a K RESZ módosítása valóban széles rétegeket érint, nagyon sokaknak van igen markáns véleménye, ezért olyan KRESZmódosításra lenne szükség, amely valóban eléri a célját - és nem fogalmaz meg egyébként alkotmányjogi aggályokat is felvető kitételeket a törvényt ervezetben, illetve a törvény szövegében. Annak ellenére, hogy volt ilyen kezdeményezés, sajnos az egyeztetések nem valósultak meg, ezért az alapvető hozzáállásunk ehhez a törvényjavaslathoz az volt, hogy azt szerettük volna a
