Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint egyes törvények módosításáról a nemek közötti tényleges esélyegyenlőség megteremtése érdekében szóló törvényjavaslat együttes általános vitájá... - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SÁNDOR KLÁRA (SZDSZ):
2390 számomra az emberi érvek többet érnek. Azt gondolom, megtisztelem Salamon képviselő urat, ha válaszolok neki; én mindenképpen ennek szánom, ha komolyan veszem az ő javaslatát. Nem korporatív az, amit mi javaslunk, nem vezet a korporatív pa rlament kialakulásához, hiszen a nők nem külön frakcióban fognak ülni, hanem azt reméljük, hogy minden frakcióban fognak ülni. És még egyszer, nagyon sokadszor, ha kell, százszor is elmondom: nem érdekérvényesítésről van szó, hanem emberi jogokról van szó. Ezt szeretnénk a nőknek is Magyarországon biztosítani. Köszönöm szépen, elnök úr. ELNÖK (Harrach Péter) : Salamon László következik. DR. SALAMON LÁSZLÓ (KDNP) : Kérem szépen, fel kell világosítanom Sándor képviselőtársamat arró l, hogy a korporáció nem kommunista találmány. A korporáció kifejezetten keresztény politikai gyökerű. Vissza lehet vezetni az alapgondolatokat még a XIX. század végén megjelent pápai enciklikára is. És olyan országokban valósult meg, amelyeknek semmi közü k nem volt a kommunizmushoz, az 1926. évi 22. törvénycikk Magyarországon a felsőház szervezetében jelentős mértékben ezt megjelenítette. Tehát, hogy mondjam, gyenge érvnek tartom azt, hogy valamire azt mondjuk, hogy kommunista, ami egyébként nem is az, de ez számomra önmagában nem szakmai érv, ebben talán egyet tudunk érteni. Ez az egyik megjegyzésem. A másik, hogy a korporáció nem jelent frakciót. Nem is gondoltam azt, hogy a hölgyek meg a férfiak külön frakciót fognak alkotni, mint ahogy a nyugdíjas képvi selők sem. A pártokban fog megjelenni, még egyszer mondom, a népképviseleti elvet ötvözi ez az elgondolás. A népképviseleti elvet ötvözi különböző társadalmi érdekek, rétegek megjelenítésével. Egészében lehet vitatkozni arról, hogy ez helyese egy első kam arában. Azt kell mondjam, hogy a problémát önök tették le az asztalra, én csak végigviszem, tovább mindazt, ami ebből következik. De nem lehet becsukni a kaput ott, ahol ön gondolja. És még egyszer: nem értem az ellenvetéseket, nem sérti az önök javaslatán ak megvalósítását. Mi a problémájuk, mondják el, a nyugdíjasok erőteljesebb megjelenítésével a parlamentben? Vagy mi a problémájuk a fiatalok erőteljesebb megjelenítésével a parlamentben? Elnök úr, majd külön két percben szeretnék a szocialista képviselő a sszony alkotmányjogi szempontokkal kapcsolatos észrevételére is viszontészrevételt tenni, de most lejárt az időm. ELNÖK (Harrach Péter) : Igen, alaposan lejárt, de természetesen lehetőség lesz rá, csak a sorrendet tartsuk be. Sándor Klára következik. DR. S ÁNDOR KLÁRA (SZDSZ) : Köszönöm szépen. Én mondtam, ha kell, nagyon sokszor elmondom ma, hogy a probléma nem az, hogy a nyugdíjasoknak megfelelő érdekképviseletet szeretnénk. A probléma nem az, hogy a fiataloknak megfelelő érdekképviseletet szeretnénk. A pro bléma az, hogy a magyar alkotmány a diszkriminált társadalmi csoportok, ahogy az alkotmány fogalmaz, előnyben részesítését teszi lehetővé. Én nem ismerek, de ha képviselő úr mond nekem olyan tanulmányokat, amelyek erre vonatkoznak, akkor készséggel el fogo m őket olvasni, és én is szeretném most elmondani, hogy a képviselő úrhoz el fogom juttatni azt a levelet, amit mi Dávid Ibolya elnök asszonynak válaszoltunk, mert ő hasonló kérdéseket tett fel, és mi nagyon részletes szakmai választ adtunk rá. El fogom ju ttatni képviselő úrhoz ezt a levelet, szerintem sok mindent megspórolunk, hiszen ott ezeket a kérdéseket már megválaszoltuk, vagy akkor vitatkozzunk arról tovább. A probléma az, hogy sem a fiatalokkal, sem a nyugdíjasokkal kapcsolatban a szociológusok, a s zociológiai tanulmányok nem mutatnak ki olyasfajta diszkriminációt, mint ami a nőkkel kapcsolatban adatokban és attitűdökben mérhető. Ez a probléma, nem a nyugdíjasokkal és a fiatalokkal van nekünk bajunk természetesen, hanem azzal, hogy ez nem állná ki az alkotmányosság
