Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - MOLNÁR BÉLA (KDNP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BALOGH JÓZSEF (MSZP):
2353 Alapvetően egy ilyen bonyolult, nem könnyű helyzetben ez a salátatörvénynek is nevezett költségvetési csomag összhangot próbál teremteni a költségvetéssel érintett törvén yek között. Ezen túlmenően nyilván olyan célja is van, hogy a tagadhatatlan költségvetési szigorítások miatt próbálja növelni valamennyi államháztartási rendszerhez tartozó intézmény, így elsősorban az önkormányzatok mozgásterét, a másik pedig, hogy a gazd álkodásának biztonságát is növelni törekvő, biztosító törvénycsomag is részét képezi ennek a harminc törvényből álló módosítási csomagnak. A biztonságot az növelné, elsősorban a társulások esetében, hiszen egy új szervezeti formáról van szó, hogy amikor sz erződéses kapcsolattal létrejönnek ezek a társulások, akkor az itt vállalt kötelezettségek, a létrejött új vagyonelem részére nyilván a működtetést biztosítani kell, és megfelelő garanciákat kell adni arra, hogy a társulásban szereplő önkormányzatok és int ézmények megfelelően tartós kötelezettségvállalást tudjanak biztosítani a közös intézmények fenntartásához. Ezen túlmenően még két témakört emelnék ki a költségvetést megalapozó törvényekkel kapcsolatban. Az egyik: a köztisztviselők jogállását szabályozó 1 992. évi XXXIII. törvénnyel kapcsolatban megítélésem szerint egy régóta rendezésre váró, az önkormányzatok és általában az államigazgatási szervek és munkavállalói részére, valamint a vezetők részére nagyobb mozgásteret, önállóságot biztosító szabályokat l éptetne életbe, részben a teljesítményértékelés bevezetésével módosulna az intézményrendszer olyan formában, hogy az itteni, eddig stabil, statikus szorzók helyett tólighatárok kerülnének bevezetésre. Ennek az lenne a következménye, hogy az évente elvégz ett teljesítményértékelés, ha úgy tetszik, minősítés alapján határoznák meg az arra az évre esedékes szorzószámot a tólighatár között, értelemszerűen akik alacsonyabb minősítést kaptak a munkavégzésük szempontjából, a kreativitásuk, a hozzáállásuk szempo ntjából, azok alacsonyabb szorzóban részesülnének, alacsonyabb alapbérrel kerülnének arra az évre meghatározásra, akik pedig jól, kiugróan teljesítettek, azok számára nyilván magasabb szorzót kellene biztosítani. Úgy gondolom, hogy ez teljesen igazságos, é s közelíti egyébként a versenyszférában e tekintetben meglehetősen differenciált bérezés lehetőségét. A másik, amit említenék mint módosítást, ez a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. számú törvény módosítása, ami egy kerettörvény, és aminek sok más indokoltsága mellett az is aktualitását jelenti a következő évekre nézve, hogy az EUtámogatási programok egyik legnagyobbika, legnagyobb összegű támogatott célja a hulladékgazdálkodási rendszer korszerűsítése. Az önkormányzatokat érintően lehetőséget ad a törvényi módosítás arra, hogy kéttényezős szolgáltatási díjat vezessenek be az önkormányzatok itt a törvényi felhatalmazás alapján, és ezt nyilván önkormányzati rendeletben rögzítsék. Ennek a kéttényezős díjnak egyébként nyilván az az értelme, hiszen ott vannak más közszolgáltatásoknál kéttényezős díjak, ahol a közvetlen szolgáltatáson túlmenően olyan központi és kiegészítő rendszerek működtetése szükséges a hatékony közszolgáltatás megszervezése céljából, amely mindenképpen a szélesebb körű hulladékha sznosítás céljait jobban szolgálja. (15.00) Biztosítja továbbá a rendelet azt is, hogy a nem vagy időlegesen használt ingatlanok tulajdonosai tekintetében arányosan határozhassa meg az önkormányzat a közszolgáltatási díj mértékét. Nyilván elsősorban az üdü lőterületekről van szó, ahol az üdülők fél éven vagy nyolc hónapon keresztül működnek, négy hónapon keresztül nem, és ott régóta panaszolják az üdülőtulajdonosok, hogy számos esetben egész évre, havonta kötelező fizetni nekik a szemétszállítással, a hullad ékgazdálkodással kapcsolatos közszolgáltatási díjakat, erre is meglesz most a törvényi felhatalmazás. Nyilván, mivel itt kötelezően igénybe veendő közszolgáltatásról van szó, az ilyen természetű finomítások, pontosítások - úgy gondolom - nagyon aktuálisak és időszerűek. Tehát lehetővé teszik a használatarányos fizetést a jelenlegi merev rendszerrel szemben. Ezt figyelembe véve javasolom az általános vitára való alkalmasságot megállapítani.
