Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 30 (104. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - BEBES ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz):
2354 Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most kétperces hozzászólás következik, megadom a szót Bebes István képviselő úrnak, Fidesz. BEBES ISTVÁN (Fidesz) : Tisztelt Képviselőtársaim! Csak röviden szeretnék egy kérdéskörben reagálni Balogh képviselőtársam hozzászólására. Szó val, a tavalyi évben ösztönöztük arra az önkormányzatokat, hogy társuljanak, és ez hellyelközzel - persze biztosan soksok vitával - ment is. Megpróbálták az önkormányzatok a társulásaikat közösen, együtt működtetni. Most igazán a helyi önkormányzatok tár sulási együttműködéseiről szóló törvény módosítása egészen érdekes helyzetet teremt, hiszen, tisztelt képviselőtársaim, jelen pillanatban ez úgy szabályoz, hogy amennyiben a társult önkormányzatok esetében elszámolási problémák adódtak, akkor a korábbiakba n ezt az önkormányzatok egymás között el tudták rendezni. Most ez kötelezi őket arra, és alárendeli végül is az önkormányzatokat a társulások gazdálkodási igényeinek, ezáltal viszont az önkormányzatiság sérül. Hiszen az önkormányzatoknak be kell szedni az adókat, és nem minden esetben tudják a jelenlegi piaci körülmények között beszedni az adókat, emellett még forráshiányosak is az önkormányzatok, és kötelezzük őket arra, hogy fizessenek be egy megadott határidőig, ahelyett, hogy megpróbáljuk az élethez és a helyzethez igazítani az önkormányzatok működését. Szóval ez a jelenlegi módosítási javaslat - véleményem szerint - nehéz helyzetbe hozza a kistelepülések önkormányzatait. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Most megadom a szót Tasó László ké pviselő úrnak, Fidesz. TASÓ LÁSZLÓ (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A 2008. évi költségvetést megalapozó törvények módosításáról szóló 4009. számú törvényjavaslat három törvényéhez szeretnék hozzászólni, elsőként az 1992. évi XXIII. törv ényhez. Úgy tűnik, hogy ez a módosítás egyfajta létszámleépítési akcióhoz is vezethet, illetve tisztogatási akcióra kezd hasonlítani. A kihelyezés lehetőségének beiktatásával ugyanis megnyílik a lehetőség arra, hogy azokat a dolgozókat, akik nem igazodnak a mindenkori vezetéshez, nem lojálisak, és nem hajtják végre a megrendelt ellenőrzéseket, könnyebben tudják felmenteni. A másoknál végeztetett ellenőrzésnek is fontos része az, hogy ezzel is bomlasszuk a helyi közösségeket, és gyengítsük a közszféra dolgo zóinak közösségét. Úgy tűnik, hogy a területet felügyelő miniszternek lesz lehetősége arra, hogy minden ellenőrzést kézileg vezéreljen. Kiépül tehát a következő fokozat a tanácsi rendszert megalapozó körülmények megteremtésére, és azt gondolom, most már vi lágosan látszik: minden egyes lépés, minden egyes javaslat ebbe az irányba tart. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításával pedig egy újabb szelepet nyitnak meg a még maradék nemzeti vagyon eladására vagy inkább kijátszására. Ugyan is a törvénymódosítással a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.re bízzák az állami tulajdoni részesedés értékesítését, vagyis ez a kézi vezérlésű csapat, ez a grémium a még állami tulajdonban lévő cégek részvényeinek eladásáról is dönthet. Az igazság az, hogy ez bennünket már nem igazán lep meg, de vajon az ország lakossága tudjae, ismerie a pontos körülményeket. Tudjáke vajon azt, hogy a nemzeti vagyon felett ez a hétfős testület korlátlanul gazdálkodhat vagy garázdálkodhat éppenséggel? Vajon tudjae az or szág lakossága, hogy maga a pénzügyminiszter három főt is delegálhatott ebbe a grémiumba? Vajon tudjae az ország lakossága, hogy a pénzügyminiszter és a miniszterelnök úr - ketten - bármilyen nemzeti vagyontárgy felett rendelkezhetnek? Vajon tudjáke azt, hogy például a testület az Országgyűlés megkérdezése nélkül is eladhatná a Paksi Atomerőművet? Azért aggályos ez, mert