Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Áder János): - DOMOKOS LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
2131 A következő terület valóban sok apró tételből áll össze, az önkormányzatok területéről elég sok ponton fogalmaz meg a törvényjavaslat változásokat. Érdemes kiem elni az évközi pótlólagos igénylés körülményeit szabályozó kérdést, amely a szemléletet mutatja. A kormányzat úgy fogalmaz, hogy az önkormányzati pótigények veszélyeztetik az államháztartás hiányát. Ez abszurdum, amikor a kormány hónapról hónapra százmilli árdos nagyságrendben vesz fel hitelt, hogy finanszírozni tudja napi működését, ugyanakkor az önkormányzatok összes hitelállománya, kötvénykibocsátása az egyhónapnyi állami hitelfelvételt sem éri el. Az önkormányzatokat bűnbakká tenni a költségvetés állapot árért, és ezért olyan szigorú ellenőrzést bevezetni, amelyet a törvényjavaslat előír, illetve olyan technikai akadályt beállítani, hogy 3200 önkormányzatnál ezt az igénylést év közben csak elektronikus úton tehetik meg? Kérdezem én: mind a 3200 önkormányza tnak megvan ehhez a feltételrendszere? Mibe fog ez kerülni? Milyen többletköltségeket terhelnek most újból rá az egyébként is az ez évi pozícióhoz képest 10 százalékkal rosszabbul finanszírozott önkormányzatokra? Vagy már úgy gondolják, hogy a kistelepülés eknek ezt nem is kell megtenniük? Szűnjenek meg? Ha az egész költségvetési terv célját vagy irányát próbáljuk leolvasni, mint a nyomolvasók, hogy merre is halad ez a költségvetés, az irány egyértelműen az önkormányzati szféra felszámolása, annak lejáratása felé mutat. És ezt pénzügytechnikai eszközökkel kívánja megoldani, hogy egyszerűen a kötelező feladatokhoz nem adja meg a pénz felétharmadát sem, illetve olyan újabb feladatokat ír elő, sok esetben adminisztratív többletköltségeket, amelyekre viszont nem képesek meglépni azt az új követelményrendszert, amelyet a kormányzat megfogalmaz. Külön érdemes a kistérségi társulásokról szólni, mert erről elég nagy vita folyt az elmúlt 30 órában is a költségvetésben. A törvény meztelenül, a maga valóságában kifejezi , hogy nem az önkormányzatoknak kell az európai uniós forrásokat megigényelnie, hanem olyan szabályokat kíván most alkotni, amelyben eleve a kistérségi társulásokat kívánja az európai uniós források célzottjaként beállítani, megteremteni annak feltételeit, hogy azt be tudják fogadni. Akkor, amikor a választott önkormányzati, önrendelkezési szint a település, egy olyan köztes, kreált szintre helyezi a gazdálkodás egyre nagyobb hányadát, mind az intézmények működésének, feladatellátásnak, mind pedig a beruház ásoknak, az európai uniós forrásoknak, amivel a választott képviselőkön kívülre helyezi a gazdálkodás egyre nagyobb hányadát. Mondhatnánk, gyakorlatilag a választói ellenőrzésen, a nyilvánosságon kívülre kerülnek ezek a pénzek, és a kormányzat egyre inkább rá tud mutatni arra, hogy sok önkormányzat van, sok képviselő, feleslegesek, és így a kormányzat közvetlen vezényléssel, a legkisebb, az ezer fő alatti településekig is ezen a rendszeren keresztül kívánja pénzügyi eszközökkel ellehetetleníteni az önkormán yzatokat, közvetlenül irányítani ezeket a folyamatokat. Teszi ezt akkor, amikor látjuk, hogy minden olyan ponton, ahol központosítás történt, hogy romlik a hatékonyság, csökken a szolgáltatás színvonala, volumene, egyre nehezebben tudnak hozzáférni az embe rek, tehát az emberek esélyei csökkennek, hogy hozzáférjenek az állami szolgáltatásokhoz, ráadásul a végén mindig ki is derül, hogy többe kerül. Ezért mondjuk, hogy az áldozatoknak nincs meg az értelme, olyan felesleges terheket tesz az emberek nyakába, az önkormányzatok, az intézmények nyakába, amelyek végeredményeképpen nem lesz jobb, nem lesz hatékonyabb, és ettől nem is lesz működőképesebb a rendszer. Külön szól a Kutatásfejlesztési Alapról az államháztartási törvény. A kormány nagyvonalú, laza szabály okat alkot, a magánszféra felé irányuló kifizetésekhez most már nem kell kormányzati engedély, miközben tudjuk, hogy pont ezen keretek között elszámolási szabályossági kérdések tömegét vetette fel az Állami Számvevőszék az elmúlt években. (Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Külön kell szólnunk arról, hogy a belső ellenőrzés rendszerében a kormányzat jellegzetes, az MSZP vezérszónoka mondta, igazi bürokratikus megoldást talál: minden ellenőrnek regisztrálnia kell magá t a Pénzügyminisztériumnál. Azoknak a belső ellenőröknek is, akik egyébként a független,