Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - KOVÁCS KÁLMÁN környezetvédelmi és vízügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - DR. VIDORNÉ DR. SZABÓ GYÖRGYI (MSZP): - ELNÖK (dr. Világosi Gábor): - TATAI-TÓTH ANDRÁS (MSZP):
2071 Véleményem szerint ez nem ide való dolog. Nemcsak a jó ízlé snek nem felel ez meg, hanem szerintem tételesen a Házszabály is tiltja az ilyen típusú megnyilvánulásokat. Tegnap is nehezen viseltem már ezt (Font Sándor: Akkor ülj le!) , de azt hiszem, hogy nem ide illő szóhasználat (Moraj. - Az elnök csenget.) , és nem ide illő dolog ez. (Font Sándor: Én kivezettetném!) A Harrach képviselő úr által felvetettek szellemében szeretnék néhány oktatási tárgyú kérdéssel foglalkozni. Az elmúlt három nap vitája során nagyon sok hozzászólás vetette fel főleg a közoktatás kérdései t. Mai hozzászólásában foglalkozott ezzel a kérdéssel Pápa polgármestere, Kovács Zoltán képviselő úr is. (10.50) Tulajdonképpen a világos beszéd, amelyet Harrach képviselő úr hiányolt, az tartozna ehhez a kérdéshez. Miről is van szó az önkormányzati oktatá si normatívák csökkentésében? Emlékeznek önök arra, hogy 2000ben az előző kormányzat felemelte 22re a tanítók és a tanárok kötelező óraszámát. 2002ben, a kormány megalakulása után mi ezt hatályon kívül helyeztük, és 2006ban úgy döntöttünk, hogy mégis i gaza volt a Fidesznek, és 2007 szeptemberétől bevezettük azt a döntést, amelyet ők már korábban meghoztak. Miért vezettük ezt be? Nem pusztán azért, mert szimpatikus nekünk a jobboldali kormányzat döntése, hanem azért, mert a központi költségvetésből nem n yílott lehetőség az oktatás korábbi finanszírozására. Tehát nem azért emeltük a pedagógusok kötelező óraszámát és csökkentettük ezzel az intézmények kiadását, hogy az önkormányzatokon segítsünk ebben az ügyben, hanem azért, hogy a központi költségvetés ter heit csökkentsük. Azt gondolom, ez világos beszéd, a pedagógusok kötelező óraszámemelésének 2008ra 35 milliárd forint körüli megtakarítás az eredménye. Ebből 3 milliárd forinttal kevesebbet tartott meg a központi költségvetés azért a célért, amiért ezt a döntést 2006ban végrehajtottuk. Egyébként érdemes lenne a közoktatás finanszírozását alapjaitól kezdve áttekinteni. A 17 éve meghozott döntések nyomán kialakult mára egy olyan bonyolult rendszer, amellyel mindenki elégedetlen, utalnék itt csak például az egyházi iskolafenntartókkal folytatott rendszeres vitákra, amelyek rosszízűek, jó volna, ha lenne elég bölcsesség a parlament mindkét oldalában - hiszen kétharmados törvényeket is érint ez a dolog , és napirendre tűznénk a közoktatás finanszírozásának a k orszerűsítését, új alapokra helyezését, teljes átalakítását. A dolog lényege, képviselőtársaim, ma is az, hogy a közoktatási kiadások legnagyobb része a központi költségvetésből származik. Egy részét normatívák és egyéb juttatások keretében határozza meg a központi költségvetés, más részét pedig kiadja az iskolafenntartóknak, önkormányzatoknak, egyházaknak, és ebből fizetik a normatíván felüli részt. Jó volna tiszta vizet önteni a pohárba, és újratárgyalni a közoktatás finanszírozását. Felvetődött az is, ho gy nem emelkedett a pedagógusok bére évek óta. Szeretném jelezni, hogy fontos erről a kérdésről beszélni, mert sok félreértés van, még a kormánykoalíción belül is. Hiszen a koalíciós partner vezérszónoka sokallta a Miniszterelnöki Hivatalhoz tervezett költ ségvetési összeget. Megvizsgálva ezt a kérdést, megtaláltam a növekmény okát. Éppen a közszférában dolgozók 2008as bérfejlesztésére van tartalék a Miniszterelnöki Hivatal költségvetésébe csoportosítva, és ha azt elvesszük onnan, akkor már összemérhető az előző évivel, kibírja az összehasonlítást. Tehát nem növekedtek az állami kiadások korlátlanul. Ugyanakkor az Érdekegyeztető Tanácsban meg kell állapodni a program végrehajtásáról, nevezetesen, hogy a reálbérek ne csökkenjenek, valamelyest növekedjenek a k övetkező évben, és ennek a fedezetét éppen az a tartalék, amely a Miniszterelnöki Hivatalnál tervezett, fogja biztosítani, és ez nyilván majd odakerül az intézményfenntartó önkormányzatokhoz is, amikor a döntés megszületik. Ugyanez vonatkozik a kormány egy ik tagjának, Kóka miniszter úrnak a javaslatára, aki családipótléknövelésre, és sok más területre költené el ezt a tartalékot. Azt gondolom, számunkra is nagyon fontosak ezek a területek, amelyeket a koalíciós partnerünk fontosnak tart, de éppen azért, me rt az eredeti tervek szerint a közalkalmazottak, a közszférában dolgozók béremelésére van ez a