Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 27 (102. szám) - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2047 az elmúlt évben történtek, és amelyek még tovább következnek a költségvetés és a kormán y áldásos működése során. Egy ilyen idősödő embernek talán megengedik, ha olyan dologgal fejezi be hozzászólását, ami nem szokott itt a Házban elhangozni. Ha volna Illés prófétánk vagy Ézsaiásunk, akkor bizonyára nagyon szomorú jövőt jósolna az országnak, és még átkokat is szórna a döntéshozók fejére. De én nem vagyok se Ézsaiás, se más próféta, és csak annyit tudok tenni mint ellenzéki képviselő, hogy csendesen megkérdezem: mi lesz veled, te szegény kis Magyarország? Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki old alon.) ELNÖK (Harrach Péter) : Józsa István képviselő úré a szó. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az állami költségvetés és az ország gazdaságának versenyképessé ge szoros kapcsolatban van egymással. Szeretném megerősíteni azoknak a hozzászólásoknak a sorát, amelyek úgy gondolják, hogy ez a költségvetés a szigorúsága mellett azzal, hogy az ország konvergenciaprogramja mentén halad, azon belül terveződik, lényeges l épés a versenyképességünk javításához. Hozzászólásomban egy olyan területet is érinteni szeretnék a most tárgyalandó költségvetési törvényjavaslattal összefüggésben, amelynek különös aktualitása van, és megítélésem szerint döntő befolyással bírhat az orszá g költségvetési biztonságára, hogy ezt a szigorú, összességében jó költségvetést úgy teljesítsük, hogy a gazdaság egyes szereplőit segítse, a tőkebeáramlás feltételeit javítsa, és növelje az ország versenyképességét a térségbeli államokhoz viszonyítva. Az idei költségvetési törvény hosszú évek óta - egy korábbi hozzászólásban elhangzott, hogy 2000 óta, akkor kezdődött a költségvetések kismértékű fellazulása - az első olyan következetes törvényjavaslat, amelyben a szigorítások, a támogatandó területek, a kül önböző kontrollmechanizmusok és egyéb, a költségvetési egyensúlyt biztosító intézkedések összefoglaló egységben szerepelnek. Annak ellenére, hogy ez már régóta elvárás, az országnak mind ez idáig sajnos, nem sikerült ilyen jellegű összefoglaló törvényt alk otnia, mint a most előttünk fekvő költségvetési törvény, amely gátat tudott volna szabni a túlköltekezésnek, és különösen érvényes ez a választások évére. Szeretném megjegyezni, hogy ötpárti egyeztetés alatt van az Országgyűlés költségvetési hivatalának a felállítása, amely egy intézményi keretet biztosíthatna, és európai szinten is előremutató, hogy ez a költségvetés beváltsa a hozzá fűzött reményeket. A költségvetési fegyelem fontossága mint versenyképességi tényező egyértelmű, és egy ilyen költségvetési hivatal felállításával a javaslatcsomag el tudná érni, hogy a központi kormányzat adóssága ne növekedjen gyorsabban az infláció üteménél, kézben tartható legyen, az évente változtatható úgynevezett diszkrecionális költségvetési tételek egyenlegét több évre egy plafonnal lehessen ellátni és kezelhető legyen, hogy az önkormányzatok végre beváltsák azt, hogy csak felhalmozási kiadásaik arányában adósodjanak el, és minden kötelező kiadási javaslatot egy megtakarítási tétellel lehessen ellentételezni. (9.00) Tis ztelt Országgyűlés! Természetesen lehet, és azt gondolom, hogy kell is különböző szakmai vitákat folytatni a költségvetés részleteiről, a megvalósítás gyakorlatáról, de a vitákon túlmenően egyértelmű, hogy szükségünk van egy ilyen szabályalapú költségvetés i felelősségi keretrendszerre. Az országnak, a gazdaságnak szüksége van rá. Nem véletlen, hogy a kilencvenes évek közepe óta számos ország vezette be ezt a típusú gyakorlatot. Hadd tegyem hozzá, ezek az országok sikeresek voltak, hiszen kiküszöbölték a hiá ny növekedésére való hajlandóságot, hajlamot, csökkentették a GDParányos államadósságot, helyreállt az ország iránt a befektetői bizalom, jelentősen csökkenthetővé váltak a kamatok, és ezáltal gyorsult a növekedés, stabilizálódott a gazdaság!
