Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - PETTKÓ ANDRÁS (MDF):
1875 A negyedik pedig a szervezett bűnözés elleni hatékony fellépés. Azt gondolom, ezen a területen rendkívül fontos, hogy te ljes összhang volt a költségvetés zárásánál, a 2006os zárásánál, és a vita elmaradása miatt úgy látom, hogy a 2008as költségvetésnél is. Egy elemet emelnék ki, amelyből szerintem valamennyi terü let tanulhatna. Ha van egy tudatosan felépített, folyamatosan felvállalt fejlesztéspolitika egy területen, tudjuk, hogy miért, és az kormányokon átível, akkor azt meg lehet csinálni és a végén működőképes is, hatékonyan tudja az ország alkalmazni. A nemzet biztonsági szolgálatok területén az 1996ban elfogadott fejlesztési programok mentén valósulnak meg a beruházások a mai napig, és remélem, hogy így fog megvalósulni a következő években is, mert a verseny kíméletlen; mert minden információt meg kell tudnunk szerezni a biztonság érdekében, amely fontos a működéshez, és meg kell akadályozni, hogy olyanok szerezzenek információt és olyan információt megszerezzenek, amely számukra nem helyes, törvényesen nem megszerezhető. Bízom benne, hogy legalább ebben a csop ortban a harmónia, az együttműködés megmarad. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : Pettkó Andrásnak adom meg a szót. PETTKÓ ANDRÁS (MDF) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Állam titkár Úr! Tisztelt Netpolgárok! Hozzászólásomnak azt a címet adtam, hogy “Gondolatok a 2008. évi központi költségvetés általános vitájához”. Most egy rossz törvényjavaslat vitája történik a tisztelt Ház falai között. A Magyar Demokrata Fórum ezt a költség vetést nem támogatja, és nem azért, mert ellenzéki pártok sehol a világon nem szokták a költségvetést megszavazni, hanem azért, mert ennek a költségvetésnek - a kormánypárti képviselők minden állításával szemben , a kormánynak és ennek a költségvetésnek v alóban egyetlen célja van, hogy az elmúlt hat évben folytatott tevékenysége következtében felborult nemzetgazdasági egyensúlyt a makrogazdasági mutatók szintjén helyrehozza. Ezt Szabó Zoltán MSZPs képviselőtársam a mai vitában néhány órával ezelőtt saját maga is elismerte. A cél tehát a költségvetési hiány és az ország adósságállományának csökkentése az elkövetkezendő években, a most kidolgozás alatt álló közpénzügyi törvény is ennek a célnak van alárendelve. Ha egy normális országban a társadalom elé több éven keresztül ilyen silány gazdasági és nemzetpolitikai célokat állítanak, az nem szokott lelkesedést kiváltani, nálunk sincs ez másképpen. Ha végiggondoljuk a szocialistaliberális koalíció elmúlt hat évét, akkor számtalan programmal ismerkedhettünk meg , Gyurcsány miniszterelnök úrtól is hallottunk legalább tízet itt, a tisztelt Ház falai között. Ezek a programok - többek között a száznapos program, az Európaprogram, a konvergenciaprogram, száz apró lépés programok, a gyurcsányi szelektív iparpolitika, az adócsökkentési projektek és egyéb más programok - azért mondtak csődöt, mert felületesen átgondoltak, minden kellő előkészítést nélkülözők és rosszul menedzselt szóvirágok voltak. Az elmúlt évtized megmutatta, hogy a szociálliberális kormányzat csak res trikciókban tud jeleskedni, erre már két esetben kerített sort. Ezek a sűrű programváltozások, amelyekben sosem egyszerűen az elfogadott program karbantartásáról van szó, mutatják a kormányzás bizonytalanságát, azt, hogy a kormány képtelen áttekinteni a ga zdasági és társadalmi folyamatokat, és valójában nem tervez, hanem sodródik. Egy program több lett volna, amit meg is csináltak volna, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim. A költségvetés tárgyalása - mint minden évben, úgy most is - felveti az államszer kezeti, államháztartási és költségvetési reform halaszthatatlan szükségességének a kérdését. A gazdaságpolitikai célok meghatározásában többnyire egyet lehet érteni a kormánnyal, hiszen ahhoz szinte elegendő csak az újságot elolvasni akár az interneten, ak ár nyomtatott formában, vagy a vonaton, autóbuszon hallgatni az emberek egymás közötti beszélgetéseit. Az égető problémából, a
