Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 25 (100. szám) - A nagyváradi delegáció köszöntése - A Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetési javaslatáról együttes általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. KÉKESI TIBOR (MSZP):
1817 a konvergenciaprogramba. Látjuk tehát az irányt, ami egy jó irány, jelentős mértékben, akár egyszeri, akár tartós hatásokkal, de csökkentjük a költségvetés hiányát. A másik ilyen mutatószám az államadósság mértékének alakulása. A konvergenciaprogram 2006ra 67,5 százalékot jelöl meg, 2007re 70,1 százalékot, 2008ra 71,3 százalékot. Ez 66 százalé kban - gyakorlatilag a 200620072008. évi terv - levágja ezt a kerülőutat, ezt az ívet, nem kell olyan mértékben eladósítanunk, nem adósodott el az ország ilyen mértékben, tehát azt hiszem, hogy ez is egy jó tendencia, és ha egy kicsit odafigyelünk az ele mzőkre, ők bizony ennél is jobb adatokat várnak mind a jelen esztendő, mind a jövő esztendő vonatkozásában. Az infláció a harmadik momentum. No, az infláció 2006ban körülbelül a konvergenciaprogramban meghatározott mérték, tehát 3,9 százalék körül alakult mind terv, mint tényszinten. 2007ben azonban elvált egymástól, a tervezett 6,2 százalék 7,5 százalékra várható, és ezzel az inflációs pálya még 2008 vonatkozásában is ezt az 1 százalékos mértéket meghaladó nagyságrendben elvált, de csökkenő, hiszen 2008ra 4,5 százalék várható. Ez tehát nem jó, hogy egy magasabb pályán járjuk be, de a tendencia helyes, megfelelő irányba mutat. A negyedik ilyen szempont a hosszú távú kamatlábak alakulása. Ez nagyjából együtt mozog az inflációval, együtt is értékelendő vel e. Egy nagyon durva becsléssel azt tudnám mondani, hogy a jegybanki alapkamat mértékét ennek tekintve a 7,5 százalék körülbelül 3 százalékkal haladja meg azt a mértéket, amit majd teljesítenünk kell az eurózónához csatlakozás érdekében. Az ötödik ilyen sze mpont az árfolyamsáv, azon belül kell maradni, pluszmínusz 15 százalékon belül kell maradni a középértékhez képest a forinteuró árfolyamában. No, itt cáfolandó, hogy soha semmilyen adatot, ilyen mutatót nem teljesítettünk; ezt, ha nem is ez a legfontosab b mérték, de ezt soha nem léptük túl, ezt mindig teljesítettük, és például ebben az évben meglehetősen stabilan hozza a forint ezt a 250 forint/euró árfolyamot. Ugyanakkor, ha számba vettük a csatlakozási mutatókat, vegyük számba a jövő év és egyébként a k onvergenciaprogram kockázatait is! (14.50) Az első és legfontosabb ilyen kockázat maga a növekedés, nem véletlen, hogy ellenzéki kollégák is többször szóltak erről a számról. A 2006. évi terv 4 százalék volt, ezt lényegében hoztuk is, 3,9 százalékra teljes ült, bár ez még nem véglegesnek tekinthető adat. A 2007. évi terveknél láttunk hideget is, meleget is. Az első negyedévben meglehetősen jól túlteljesült az előrejelzés, a második negyedévben kvázi hideg zuhanyként alulteljesült az előrejelzés. Úgy tűnik, m égiscsak a PM jóslata, a költségvetésbe foglalt szám, ez a 2,2 százalék fog bejönni. A következő évi tervre pedig - ahogy ezt már hallottuk - 2,6 százalék volt a terv, amit 2,8 százalékra emelt meg a költségvetésben az előterjesztő. Itt tehát látjuk, hogy lelassult a gazdasági növekedés, úgy látjuk, hogy valóban ez a veszély és ez a kockázat benne, úgyhogy ezzel foglalkozni kell. Itt azonban ki kell térjek arra, hogy ennek ellenére nem a legalacsonyabb a növekedésünk Európában. A 2006. évet már csak azért s em mondom, mert akkor az uniós átlagot meghaladóan nőtt Magyarországon a gazdaság, vegyük csak 2007 első félévét. Én egy országot mondok csak, hogy cáfoljam azt a tényt, hogy mi vagyunk az utolsók a növekedésben: Portugália alacsonyabb gazdasági növekedést tud felmutatni 2007 első félévében, mint Magyarország. Az ÁSZnak köszönettel én is visszaigazolnám a tanulmányát, de némi - inkább a kockázatra, bizonytalanságra való - utalással szeretném jelezni, hogy az Állami Számvevőszéknek a következő évek gazdaság i növekedésre vonatkozó becslése és a költségvetés, illetve a konvergenciaprogram által megfogalmazott növekedés nominális mértéke, mennyisége lényegében ugyanannyi, úgyhogy én pontosan nem értem, hogy ezen adatok mellett az ÁSZ miért jelez előre e három é v tekintetében nagyságrendileg 3 százalékkal alacsonyabb növekedést. Ez egy összesített szám, tehát nem egy évet terhel, de ahogy itt a szövegből kikandikál, valószínűleg metodikai különbség van. Ez mindenesetre
