Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 24 (99. szám) - „Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
1721 egészségbiztosítási pénztár ak között, és ennek megfelelően választanak pénztárt. Ezt az értékelést az új rendszerben évente elvégezhetik és pénztárt válthatnak. A pénztárak kötelezettsége pedig az indokolt és szükséges orvosi vizsgálatok és kezelések rendjének a biztosított számára legelőnyösebb, magas szakmai színvonalú, költséghatékony megszervezése. Ezek a pénztár alapításának céljai. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Tittmann János képviselő úr. Megadom a szót Schv arcz Tibor képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Így a vita végén kicsit nehéz arról beszélni, hogy egy emelkedett szintű, jó szakmai vita volt ez a mai vitanap. De tulajdonképpen nem mi kezdtük, mi csak beszálltunk ebbe a vitába. Az ellenzék részéről nem tudtuk meg tulajdonképpen, hogy mit szeretnének, mit akarnak. Egyegy mozzanatban felsejlett ugyan, hogy mi a Fidesz programja, de összességébe n, rendszerszerűen nem tudtunk meg semmit erről a programról. Várjuk a törvényjavaslatot. Mindenképpen furcsa, és a meghallgatáson is megütötte a fülemet az, hogy megtaláljuk a módot - most szó szerint idézek , “hogy számon kérjük azokat a képviselőket, a kik megszavazzák ezt a törvényjavaslatot”. Most legitimációs kérdéseket is feszegettek itt a hozzászólásnál, mint ahogy egy jó szakmai, politikai vitanaphoz ez illik. Majd visszamentünk ’91be, a kályhához, amikor az egészségügy átalakításáról szóló ország gyűlési határozatról szóltak itt. ’91 óta eltelt néhány év, többször, több kormány nekiállt, de gyakorlatilag az egészségügyi rendszeren ez nem látszott. Nem látszott annyira az 50 százalékos béremelés - elveszett a rendszerben. Rendszerszerű átalakítás ke ll, amely magában foglalta a reformtörvényeket, magában foglalja most a biztosítási rendszer átalakítását. Az, hogy vane nekünk jogunk arra, hogy ilyen léptékű változtatást tegyünk, mert nem tartottuk be a választási ígéreteinket, furcsa kérdés. Még jó, h ogy itt ülnek azok, akik annak idején 400 százalékos béremelést ígértek az ágazatnak, az sem valósult meg. Tehát nincs mit egymás szemére vetni. A kapacitásátalakítás kapcsán úgy ahogy, ámokfutásszerűen végigmentünk a rendszeren, ebben az egészben az volt az érdekes, hogy mindenki nagyon jól tudta, melyik az a kórház, amelynek nem szabadna olyan kapacitással, annyi aktív ággyal működni, és melyek azok az osztályok, amelyeknek a léte nemhogy segíti a betegellátást, hanem veszélyezteti. Már elment az a képvis előtársam, aki a kis kórházért emelt szót, de abban a kis kórházban 40 százalékos volt a császármetszés gyakorisága a szülészeten, míg másik kis kórházban, amelyért szintén könnyeket hullattak, 10 százalékos perinatális mortalitás volt. Ha ezeket a kórháza kat meghagyjuk, akkor nem jót teszünk a rendszernek, és nem jót teszünk a betegeknek, hanem veszélyeztetjük őket. Itt elhangzott, hogy a biztosítási rendszer nem az üzleti biztosítók malmára hajtja a vizet, nem üzleti biztosítást akarunk csinálni, megmarad a kockázatközösség, megmarad a társadalombiztosítás, egységes járulékot fizet mindenki, ezt központilag gyűjtjük be, és ezt fejkvóta szerint szétosztjuk a pénztárakhoz. Nem tudom, hol van ebben az üzlet, és hol van ebben az ellenzék által olyan sokat emle getett pénzkivétel a rendszerből, hogy finoman fogalmazzak, eufemizáljam; mást is szoktak erre mondani újabban. Nagyon furcsa, hogy mindig kettős mércével és kettős beszéddel illetik ezt az egész rendszert, itt már idéztek a korábbi kormányprogramból. Előt tem is van egy kormányprogram, amelyben az van, hogy ezért be kell vezetni a többbiztosítós üzleti rendszert, a biztosítás átalakítása csak így oldható meg, az egész egészségügyi rendszernek ez hiányzik, ez kell. Érdekes módon, ha önök javasolják, az jó m egoldás, ha mi javasoljuk, akkor csak rosszat jelent. (18.20)
