Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 24 (99. szám) - „Népegészségügy vagy üzleti egészségbiztosítás?” címmel politikai vita - ELNÖK (dr. Áder János): - DR. DÁVID IBOLYA, az MDF képviselőcsoportja részéről:
1675 rezsiköltségek, irodák és plusz még az OEP valamiféle utódszervezetének a fenntartására is. Európaszerte az idősödő lakosság növekvő gyógyítási és ápolási igénye miatt folyamatosan növekednek a kiadások. Ez Magyaro rszágon sem lesz másként. Elhihető az, hogy a biztosítók majd ugyanannyi pénzből, mint eddig, bármilyen takarékos működés mellett képesek a jövőben kifizetni mindazt az ellátást, amire a betegeknek valóban szükségük van? Ez eddig még sehol, egyetlen működő rendszerben sem sikerült. Tisztelt Miniszter Asszony! Hollandiában nem kevesebb pénzből nyújtanak a biztosítók magasabb színvonalú ellátást, hanem sokkalsokkal többől, és még így is hiány képződik ott is. Erre a valóban súlyos, a jövő Magyarországának ga zdasági és társadalmi stabilitását fenyegető veszélyre a javaslat az illúziókon túl semmilyen választ nem ad. Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már többen idézték Kornai János professzor úrnak a szombati újságokban megjelent cikkét, aki közismerten a biztosítá si reform híve. Azonban ebben a cikkben elhatárolódott a koncepcióban megfogalmazott megoldásoktól. Hogy miért határolódott el? Szó szerint szeretném őt idézni. “Az egyik oldalon mesterségesen létrehozott kis számú vevő, a másik oldalon a kapacitások vihar os szűkítése és koncentrációja nyomán sok helyütt monopolista vagy majdnem monopolista eladó áll. Minden tankönyv megírja: ez egyike a leghátrányosabb piaci konfigurációnak. Instabil állapotot hoz létre, módot ad a visszaélésekre, zsarolásra, korrupcióra c sábít, szinte kiköveteli az állandó intervenciót, versenyen kívüli eszközök bevetését”. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Demokrata Fórum évek óta küzd a korrupció ellen. Éppen ezért nem támogathatunk olyan megoldást, amely az egészségügyben kialakult am úgy is nehéz és tisztázatlan helyzetet nemhogy javítja, hanem mint ahogy a közgazdász professzor megállapítása aláhúzza, tovább rontja azt. Kérem a kormányt és valamennyi felelős politikai erőt Magyarországon, hogy ebben az ügyben most tegyük félre a kiala kult indulatokat és a gyanakvásokat. Kezdjünk egy szakmailag megalapozott tárgyalást az egészségügyünk jövőjéről! Felejtsük el a csodaszereket és a varázslatokat, térjünk vissza a földre és a valóságba! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem példa nélküli az, amit én szeretnék kérni. A kezemben tartom azt az 1991es országgyűlési határozatot, amely a társadalombiztosítási rendszer megújításának koncepciójáról és a rövid távú feladatokról szóló országgyűlési határozat volt. Mindenki tudta, mekkora átalakításba kezd az Országgyűlés 1991ben. Ezért a legnagyobb konszenzusra törekvés vezérelt mindenkit. Ez az anyag egy koncepció elfogadását tette lehetővé, egy olyan koncepció elfogadását, amelyben bízhattunk, hogy jöhetnekmehetnek kormányok, de a drága pénzünkön elindí tott nagy reformoknak lehet és kell a következő ciklusban, hogy folytatása legyen. Ilyen kitételek szerepeltek az 1991es országgyűlési határozatunkban, hogy az Országgyűlés felkérte a kormányt, hogy a társadalombiztosítási rendszer átalakításához szüksége s törvényjavaslatokat, valamint a társadalombiztosítási reformmal összefüggő alkotmányos szabályozási kérdéseket dolgozza ki. Ki beszél itt ma azokról az alkotmányos aggályokról előterjesztés szintjén, amelyek megfogalmazódnak nemcsak fanyalgó ellenzékiekt ől, hanem a szakma kiváló közgazdászprofesszorai részéről vagy az érintett biztosítók részéről? Nagy tisztelettel kérem ezért a sokkal megalapozottabb előkészítését annak, hogy az egész egészség- és társadalombiztosításunkat érintő ilyen kérdé sekben kiérleltebb módon kezdje meg a kormányzat az átalakítást, hiszen senkinek nem lehet érdeke, hogy az egészségügy kierőszakolt átalakításának következménye újabb, még súlyosabb nehézségeket okozzon, újabb vargabetűk jelenjenek meg mindannyiunk anyagi és szellemi áldozatai árán. Legyen az egészségügy átalakítása az első, ahol pártpolitikai érdekeken felülemelkedő megállapodást tudunk kötni, nézzük meg a '91es megoldási javaslatainkat, és meggyőződésem, hogy közös nevezőre tudunk jutni számtalan kérdésb en. Mindazonáltal a Magyar Demokrata Fórum egyetért a változtatás szükségességével, de csak olyan megoldást támogat, amely számol a jövőben keletkező feszültségekkel, a fenntartható rendszert próbálja kialakítani, és a minimális kockázatokkal és mellékhatá sokkal próbálja megtervezni mindannyiunk egészségbiztosítását a jövőben.
