Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Vytautas Greicius, a Litván Köztársaság Legfelsőbb Bírósága elnökének és kíséretének köszöntése - Egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Lezsák Sándor): - BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
1537 abban semmiféle ellentmondást, hogy a Szociális és Munkaügyi Minisztérium felszólal amellett, hogy a szakképzési hozzájárulást igenis ebben a formában tartsuk meg, és majd később egy más megoldással próbáljuk az 57 különböző adónemet egyszerűsíteni és átláthatóbbá tenni. Tehát azt kérem, ne úgy érveljünk ebben, hogy micsoda káosz van. Nincs káosz, egyáltalán nincs káosz. Hihetetlenül sokféle, összetett, bonyolult rendszerről van szó, abban a pillanatban, amikor valamihez hozzányúlunk, akkor a másik oldalon is nagyon jól é rzékelhetők a változások, és ezt az egészet egyszerre kell átgondolni. Éppen ezért a kormány meghirdetett egy programot, azzal, hogy 2008. január végére, február elejére kidolgoz egy adóreformot, és ezt az adóreformot terjeszti a parlament, az ország népe elé, a különböző intézmények elé, megvitatják, és ennek keretében (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 2008 tavaszára fogunk kidolgozni egy új javaslatot. Elnök úr, köszönöm szépen. ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, Bókay képviselő ú r. Kettő percre Bernáth Ildikót illeti a szó. BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én a felsorolással csak azt akartam érzékeltetni, hogy mennyire “kiérlelt” a kormány koncepciója az adópolitikáját illetően. Tessék már me gmondani nekem, hogy milyen kiérlelt, átgondolt, alaposan megvitatott adótörvényjavaslat az, aminek a mértéke, a vetítési alapja, az elnevezése kétnaponként változik? Olyannyira, hogy példának okáért az Országos Érdekegyeztető Tanácsban még mindig nem szü letett megállapodás. Egy dolog biztos, hogy a három oldalból a két másik oldal, a munkaadói és a munkavállalói oldal nem ért egyet ennek a három járuléknak ilyetén történő összevonásával. Erről egyébként ön is értesülhetett, képviselő úr, ha elolvasta tegn ap a vonatkozó szaklap híradását. Egyébként pedig még annyit hadd mondjak el önöknek, hogy nem csak a magyar parlamentben zajlik törvényhozás. Egyik kedvenc törvényhozómat hadd idézzem meg: Murphy törvénye szerint - hadd ajánljam ezt a figyelmükbe , aki s zereti a virslit és tiszteli a törvényeket, az ne nézze végig, hogy készülnek. (Taps a Fidesz soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, Bernáth Ildikó képviselő asszony. Schvarcz Tibor előre bejelentett felszólalása következik, Magyar Szocialista Párt. Öné a szó, képviselő úr! DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Az egészségügyet az adótörvények közül nagyon kevés érinti. A társadalombiztosítás átalakításával kapcsolatosan egy járulékátcsoportosítás és egy profiltisztítás következi k be. Ennek megfelelően a korhatár alatti, harmadik csoportos rokkantsági, valamint a hozzá tartozó nyugellátások 2007től átkerültek az Egészségbiztosítási Alapból a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai közé, de a finanszírozásuk továbbra is az Egészségbizto sítási Alapból pénzeszközátadással történik. A javaslat ezzel megteremti azt a lehetőséget, hogy egyre inkább letisztuljanak azok az ellátások, amelyeket a nyugdíjbiztosításnak kell finanszírozni, és egyre inkább az egészségügy ellátásait finanszírozó pénz beli és természetbeli ellátások maradjanak az Egészségbiztosítási Alapnál. Ez a járulékátcsoportosítás összességében, szaldójában nem érinti rosszul se a munkaadókat, se a munkavállalókat, mivel a jelenlegi 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási jár ulék 5 százalékra csökken, ebből 0,5 százalék pénzbeli és 4,5 százalék természetbeli járulék lesz. Egyidejűleg a 25 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra emelkedik, és a jelenleg 7 százalékos egyéni egészség biztosítási járulék 6 százalékra csökken. Ebből változatlanul 4 százalék a természetbeli egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli járulék pedig 2 százalék. Egyidejűleg a jelenleg 8,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra
