Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - HERÉNYI KÁROLY
1483 A hulladé kkereskedelemnél sincs probléma, a fordított adózású tételek a törvény mellékletéből a KSHbesorolás alapján pontosan megállapíthatóak. Az építményekhez kapcsolódó tételeknél azonban itt csak a felsorolás található. Célszerű lenne ebben a körben is a KSHb esorolási számokkal egyértelművé tenni, hogy mik tartoznak a 142. § hatálya alá. Így elkerülhető a későbbiekben kialakuló állásfoglalások sokasága, megelőzhető sok adóval kapcsolatos szakértői munka és per. Az MDF javasolja a tisztelt Háznak a törvényjavas lat ezen módosítással való kiegészítését, ezt a módosító javaslatot egyébként be is nyújtottuk. A törvényjavaslat 55. §a azt mondja ki, hogy mikor történt teljesítés az áfa szempontjából. A (2) bekezdés szerint, ha a számlakibocsátás megtörtént, az teljes ítésnek minősül még akkor is, ha a teljesítés valójában nem valósult meg. Ez alól kivételnek minősül az az eset, ha az adóalany kétséget kizáróan igazolja, hogy teljesítés nem történt, vagy más teljesített. A nem teljesítést stornószámlával vagy a vevő ált al visszaküldött számlával lehet igazolni. A más által történt teljesítés igazolása már nehezebb, mert ebben az esetben nagy valószínűséggel a számlát hamisították, és ez meglehetősen gyakori eset. Ehhez a ponthoz kapcsolódik a 147. §, amely a számla kiboc sátójának adófizetési kötelezettségeiről rendelkezik. A paragrafus szerint az adóalany csak akkor mentesül a fizetési kötelezettség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a számlát más állította ki. A gyakorlat azt mutatja, hogy ebből jelentős problém ák keletkezhetnek, hiszen az adócsalás gyakori módszere a létező vállalkozások nevében kiállított hamis számlák beállítása az áfanyilvántartásokba, illetve “egyes vállalkozók” más, ténylegesen működő vállalkozások nevében történő fellépése. Ez még kellő go ndosság esetén, a cégadatok egyeztetése után sem derül ki mindig. A jó minőségű számlahamisítványok esetében a kétséget kizáró bizonyítás hosszadalmas lehet. Ha a számlahamisítás elszenvedőjének, a névleges kibocsátónak az adót be kell fizetnie, akkor gyak orlatilag ellehetetlenülhet, fizetésképtelenné válhat, és ez nem lehet cél. A problémára tehát megnyugtató megoldást kell keresni, az MDF azt javasolja, hogy rendezett működésű társaságoknál, amelyek kötelezettségeiknek a szállítók, az adóhatóság, a tb fel é eleget tesznek, a vitatott számlák esetében a fizetési kötelezettséget az eljárás végéig függesszék fel. Ezt szintén módosító javaslat formájában a Ház elé terjesztjük. A vállalkozók évek óta ennél radikálisabb megoldást várnak, nevezetesen azt, hogy az áfafizetési kötelezettség náluk csak a vevő fizetési kötelezettségének teljesítése után jelentkezzék, amire államháztartási és adóbehajtással összefüggő, gyakorlatias okokból a PM nem hajlandó. Javasoljuk a jövő évre tervezett és reformnak nevezett adórend szerátalakítási munka során ennek a kérdésnek az alapos kielemzését. A jelenlegi törvény szerint az adóalanyként bejelentkezők nem igényelhetik vissza az áfát a bejelentkezést megelőző időszakról, ezt csak a bejelentkezés után tehetik. Ez a probléma külön ösen az építési, szerelési munkákra jellemző, ahol a potenciális vállalkozók felkészülést folytatnak az adószám igénylése előtt. Ez a hazai gyakorlat, illetve törvényi szabályozás ellentétes az európai joggal, ezt az ellentmondást a törvényjavaslat rendezi , a változás fontos pozitív fejlemény az érintett kör számára. A törvényjavaslat az alanyi adómentesség 4 milliós határának 5 millió forintra történő emeléséről rendelkezik. Mint tudjuk, az alanyi adómentesség legfőbb ismérve, hogy az ilyen státust választ ott adóalany a főszabály szerint áfafizetésre nem kötelezett, ugyanakkor adólevonási jog sem illeti meg. Az MDF javasolja, hogy az alanyi adómentesség értékhatárának 6 millió forintra emelése történjen meg, tekintettel arra, hogy a 4 milliós értékhatárt me glehetősen régen állapították meg, és az időközben bekövetkezett jövedelmi és inflációs változások ezt a módosítást mindenképpen indokolttá teszik. Itt is módosító javaslatot nyújtottunk be. Egyik fontos módosítása a javaslatnak, hogy bátorítani kívánja a holdingtársaságok letelepedését Magyarországon. Az a feltételezés ugyanis, hogy ha a holding jól érzi magát egy országban, akkor előbbutóbb megjelennek annak kapcsolt vállalkozásai is, valószínűleg reális. A kormány jelenlegi sodródó gazdaságpolitikájának eredményeképpen sajnos, a tendencia éppen ennek ellenkezője. Sok
