Országgyűlési napló - 2007. évi őszi ülésszak
2007. október 16 (98. szám) - Az általános forgalmi adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Világosi Gábor):
1484 külföldi és nem kevés hazai vállalkozás hagyja el az országot, választ máshol telephelyet magának. A negatív tendencia megváltoztatása érdekében ennél sokkal többet kell tenni. A hitel és a bizalom ugyanis elveszett, reform helyett felfordulás van az országban, és a sarc, az adó emelkedik. A fenti célkitűzés megvalósítását célozza a csoportos adóalanyiság intézményének bevezetése a forgalmi adózás területén. A csoportos adóalanyiság bevezetés ét egyébként az uniós irányelvek ösztönzik a tagállamokban. Ez azt jelenti, hogy a résztvevők önálló forgalmiadóalanyisága megszűnik, és az egymás közötti ügyletek után áfafizetési kötelezettség nem keletkezik. Ugyanakkor a csoportban részt vevő, jogilag független, de kölcsönös pénzügyi, gazdasági és szervezeti kapcsolat révén egymással szorosan összefüggő személyek vagy társaságok az általános forgalmi adó befizetéséért egyetemlegesen felelnek. A kapcsolt vállalkozások számára ebben a csoportban a részvét el nem kötelező, de a felmerült adófizetési kötelezettségért a csoporttagokkal együtt egyetemlegesen felelnek, vagyis kötelező, ami nem kötelező. Ez a lehetőség adózási szempontból nem rossz, kérdés, hogy mennyire lesz népszerű. Mindenesetre az értékesítés i láncokban közkedvelten alkalmazott, úgynevezett körhintacsalás eliminálásának egyik eszköze lehet. Szerény módosítás történik az utazási szolgáltatások árrésének adóztatása esetén. Itt most az árrésadózás minden olyan adóalanyra vonatkozni fog, aki utazá sszervezői szolgáltatást végez, és nem követelmény a továbbiakban, hogy ezek legalább két elemből álljanak. Az árrés utáni adókat, áfát utanként kell elszámolni, az eddig alkalmazható mindenféle összevonások helyett. Naivitás azt mondani, hogy ezektől az i ntézkedésektől az adminisztratív terhek csökkenni fognak, de várhatóan szélesedik az adófizetői kör, egyszerűbb lesz az adóellenőrzés, és egy picit nehezebb az adócsalás. Az ingatlanértékesítések főszabályként adómentes ügyletek. Az értékesítő azonban vála szthatja az adófizetési kötelezettséget, és az ilyenkor természetesen felmerülő beszerzések áfáját levonhatja. (11.20) A főszabály alóli kivételként adóköteles ugyanakkor az építési telek és az új ingatlan értékesítése. A javaslat szerint új ingatlannak mi nősül a még használatba nem vett ingatlan, illetve az olyan ingatlan, amelynek első használatbavétele és értékesítése között két évnél több idő nem telt el. Ezzel a látszólag szokatlan rendelkezéssel valószínűleg az egymás utáni gyors értékesítések áfafize téselkerülési trükkjét kívánja megnehezíteni a jogalkotó. A törvényjavaslatban még sok figyelemreméltó szabályozás történik. Úgy tűnik, az őstermelők implicit szabályozással adóalanyok lesznek - erről a 202. § rendelkezik , az alvállalkozók és a fővállal kozó közötti kapcsolatok sajátossá válnak azáltal, hogy az alvállalkozónak igazolnia kell a fővállalkozónál, hogy nincs adótartozása. A kérdés az, hogy mit szól majd ehhez az Alkotmánybíróság és sokan mások, de ezekről a vita során még majd szót ejtünk. Tu djuk, hogy az EU határozottan fel kíván lépni az Európában iparszerűen űzött áfacsalás ellen. Ennek volumenét évi 250300 milliárd euróra becsülik. Ebben a mi honfitársaink is érdemi részt vállalnak, a hazai áfacsalást minimum évi 300 milliárd forintra tes zik a szakértők. Az elmondottakból is látszik, hogy ez ellen tenni kíván a most tárgyalt törvényjavaslat. A javasolt lépések nem túl látványosak és nem is túl biztatóak, de reménykedjünk, hogy itt is érvényesül a közmondás, hogy a sok kicsi talán sokra meg y. Ha a Magyar Demokrata Fórum törvénymódosító javaslatait az Országgyűlés elfogadja, akkor még az a furcsa helyzet is előállhat, hogy nem egy határozott elutasítás, hanem egy gyengébb tiltakozás lesz a Magyar Demokrata Fórum véleménye ezzel a törvénnyel k apcsolatban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Világosi Gábor) : Tisztelt Képviselőtársaim! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Most a képviselői felszólalásokra kerül sor a képviselőcsoportok, valamint a független képviselők rendelkezésére álló idő keretek alapján.
